Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 19. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
69 A másiknak az indítékát is nemesnek érzem, mert emlékszem a szóbeli indoklásra. Torgyán József képviselőtársam a Kohinoorgyémánt példájára h ivatkozott. A kisgazdaképviselőtársak megnyugtatására: ha már mi annyira értékesnek tartjuk a földet, ahogy a Kohinoorgyémánt az üveggyöngyhöz viszonyul, 6 olyan módosítást fog adni, amely ennek megfelelő védelmet biztosít a földnek. Igaza van. Ha a forr adalom végén lennénk, azt mondanánk: ez az igazi javaslat, de nem titkoljuk: a földkérdés egy forradalmi folyamat része, nem titkoljuk azt sem, hogy ez nem kizárólag gazdaságpolitikai kérdés, ez a polgári forradalom magyarországi befejezésének a kérdése. 2 00 év után egyszer be kell fejezzük itt a polgári forradalmat a tulajdonlás kérdésében, az igazságtétel kérdésében és be kell fejezni minden tulajdon esetében. (Taps az MDF és a kisgazdapárti képviselők körében.) Mi egy olyan társadalmat képzelünk el a pol gári társadalomban, amelyik autonóm állampolgárok közössége. Nem bérmunkások, tulajdonból kiforgatott és rabigába hajtott munkavállalók közössége. Autonóm polgárokat szeretnénk, és ha egyszer a mezőgazdaságban, a vidéki lakosságban könnyebben nyílik rá mos t lehetőség, miért ne teremtsük meg, utána majd ráirányítjuk a figyelmünket egyéb foglalkoztatási kategóriákra és a városi polgárságra is. De ha helyettünk másik párt felvállalja, tegye, támogatni fogjuk őket, - ha a városi polgárok, kisiparosok, kiskeresk edők, háztulajdonosok reprivatizálásának az ügyét felvállalják. (Bal oldalról beszólás: Kinek a zsebére?) Ez azon érvek közé tartozik, aminek a fordítottját sem tudják mondani, mert nem kell pénz ahhoz, hogy a tulajdonos a földjét visszakapja. És - bocsána tot kérek , ahhoz sem kellene pénz az államnak, hogy a szatócsboltot a volt tulajdonosa - aki abban esetleg most boltkezelő, és egy közértapparátus eltartásához fizet jelentős bérleti díjat - visszakaphassa. Miért lenne ez kizárt dolog? - lessék rajta el gondolkodni. Ha valakinek van igazságérzete és ötlete, valósítsuk meg! Ez kitérő volt? (Közbeszólás bal oldalon: adósságcsinálók zsebére ?) Szájer képviselőtárs felé csak annyit: az ő érvelésében benne volt az, hogy a Koohinorgyémánt. Emlékezzen rá, amiko r ez elhangzott, akkor az eladási stoppról volt szó. Mi a kompromisszum érdekében megtettük azt, hogy a Dornbachféle javaslattal egyező elbírálási módot elfogadtuk és lemondtunk az egyértelmű moratóriumról. Ha ez így igaz, hogy éppen a FIDESZ javaslatára kompromisszumba mentünk, kár, hogy a FIDESZ ezzel összefüggésben más kérdésben viszont ugyanerre a kompromisszumra nem hajlandó. Elnézést kérek, hosszú volt az idő, amit igénybe venni kényszerültem, így nem tudok Horn Gyula úr magasröptű okfejtésére reagál ni, pedig igazán kellene. Időm lejárt, 18 perc, rengeteget vettem igénybe. Köszönöm türelmüket. (Taps a kisgazdák és az MDF padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Megköszönöm Oláh Sándor képviselőtársam felszólalását. Soron következő felszólalónk Inotay Ferenc kereszténydemokrata néppárti képviselő. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Inotay Ferenc (KDNP) INOTAY FERENC, DR. (KDNP) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim ! Tisztelt Képviselőtársaim ! Három témát fogok érinteni nagyon röviden, egész más megvilágítá sban, illetve lényegesen pontosítva. Az egyik: a Magyarországon élő nemzetiségek képviselete. Amikor a képviselőház megszavazta az előző választási törvényt, elfelejtkezett arról, hogy a nemzetiségieknek képviselői helyet kellene biztosítani. Erre jött egy nagyon torz megoldás, ami kétségtelen, hogy egy demokratikus Parlamenttől idegen: a kooptálás. Bár Magyarországon a kooptálás nem idegen, mert 1940ben is kooptáltak képviselőket, de az 1445ös debreceni Országgyűlés képviselői is kooptáltak voltak. Hol v an itt a probléma? Helyette egy másikat, esetleg sokkal nagyobb, a nemzetiségiek érdekét sokkal hatékonyabban képviselni és megoldani tudó testületet biztosítunk nekik. A problémát azonban ott látom, hogy a mi nemzetiségi ügyeink megoldása túljut a magyar állam határain. Vegyük tudomásul, hogy vannak a magyarok által lakott területen olyan hatalmi tényezők és erők, amelyek az ott lévő
