Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 17. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Köztársaság 1989. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
673 A következő hatalmas probléma jelen költségvetéssel kapcsolatban, amelyet már Hagelmayer úr is említett, ez a bizonyos hiány finanszírozásának a módja. Én el tudom fogadni azt a szempontot, amit a pénzügyminiszter úr elmondott, hogy erre egyetlenegy mód van, ezt a rövid lejáratú refinanszírozási hitelt átalakítani hosszú lejáratú refinanszírozási hitellé. Amit é n alapjaiban hiányolok az, hogy ennek a következménye, hogy ez milyen következménnyel jár a jövő évre, az elkövetkező időre, az teljes mértékben hiányzik a költségvetési beszámolóból. Ugyanakkor hiányzik annak a felvázolása, hogy milyen egyéb követendő elj árásokkal lehet ezt a hiányt pótolni. Így gondolunk elsősorban arra, hogy a pénzpiacon államkötvények, kincstárjegyek kibocsátásával próbáljon a költségvetés pénzt szerezni. Az is elképzelhető – véleményünk szerint – , hogy nem az egész 33 milliárd forintra tudna így fedezetet találni, de meggyőződésünk, hogy bizonyos szempontból ilyen módon is lehetne finanszírozni a költségvetési hiányt. Az is tény, hogy esetleg magasabb kamatokkal. Döntően azt hiányoljuk, hogy sem ez, sem az, az egyik megoldás egyáltalán nem is szerepel a beszámolóban, a másik megoldásnak a következményeit sem ismerteti velünk ez a beszámoló. Mert mi a következménye ennek a hosszú lejáratú hitellé való átalakításnak? Egyrészt az a következménye, hogy hirtelen mi örülünk annak, hogy le tudt uk zárni az 1989. évi költségvetést, de ezt a hiányt magunk előtt görgetjük, ez a hiány valamikor jelentkezni fog. Hiányzik annak a részletezése, hogy ezt milyen időközökben kell majd a költségvetésnek visszafizetnie. Hiányzik annak az ismertetése, hogy mi vel a Magyar Nemzeti Banktól 100 egységnyire vett hitelre szolgáló keretből a költségvetés egy jelentős részt elvesz, jelentős részt leköt a saját költségvetési hiányának a finanszírozására, ezért az állampolgárok, a gazdálkodószervezetek, a vállalkozások részére jut kevesebb hitel ahhoz, hogy újabb vállalkozásba kezdjenek, a meglévőt bővítsék. Még egyszer: a legfontosabb hiány ebből a szempontból az, hogy csak egy megoldást említ, annak sem említi meg a hátulütőit, illetve, hogy nem hozza a Parlamentet dön tési helyzetbe. Összegezve: a Szabad Demokraták Szövetségének az a véleménye, tisztában léve azzal a politikai helyzettel, hogy a jelenlegi kormányzat egy régi kormányzat költségvetési évéről készített beszámolót, tisztában léve azzal, hogy ez bizonyos kén yes szempontokhoz vezethet, a Szabad Demokraták Szövetsége nem kívánja megakadályozni, hogy ez a költségvetés elfogadásra kerüljön, ugyanakkor támogatni sem tudja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a szabad demokraták padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Megkösz önöm Matyi László felszólalását. Szólásra jelentkezett Balogh Gábor képviselőtársunk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP) BALOGH GÁBOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a törvényjavaslatnak mindössze egyetlenegy szakaszáh oz, a 20. szakaszhoz szeretnék hozzászólni. Ez az állami költségvetés hiányának a finanszírozására vonatkozik. Konkrétan a Társadalombiztosítási Alap felhasználására. A törvényjavaslat szó szerint azt tartalmazza, hogy a Társadalombiztosítási Alap tartalék alapjából az 1989. évi tervezeten felüli bevételből az 1988. évi XXI. törvény 4. szakasz (3) bekezdésével összhangban 13,1 milliárd forint összegben vásárolt, lakásalap hiányát részben finanszírozó kötvényt. Akkor én elkezdtem elolvasni az 1988. évi XXI. t örvényt, és a törvény kimondja – ez a 6. szakasz (4) bekezdése – , hogy az alapot az állami költségvetés 1,8 milliárd forint névértékű tartalékalappal látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése ugyancsak kimondja, hogy a vizsgálat lezárásáig – 1990 májusá ig – a társadalombiztosítás tartalékalapot nem képzett. Itt óriási feszültség mutatkozik a 13,1 milliárd
