Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - OLÁH SÁNDOR (FKgP)
656 Nem ezt tapasztaljuk. Nem tudom, miért. Nagyon szeretném hinni és remélni, hogy meg fog változni a pártok, különösen egy párt magatartása, tőle eddig is megszokott bölcsessé ggel és megértéssel. Miért? Alapvetően két lényeges témakör van, amelyik a javaslatok megkülönböztetője. Az egyik az, amelyik abból indul ki, hogy ez a kerettörvény a csatlakozó törvények hiányában egy váz, amiből nem ítélhető meg majd az a test, az önkorm ányzat lényege, valósága, amire mi törvényt akarunk alkotni. És ebben van igaza az ellenzéknek. Miért? Azért nem látható ez, mert nem látjuk az önkormányzás anyagi, gazdasági feltételeit. Nagyon értékes nyilatkozatot adott a Beszélőnek a Magyar Demokrata F órum egyik ismert személyisége, aki a nyilatkozata végén oda jutott el gondolataival, hogy addig az önkormányzatok gazdasági, anyagi önkormányzó jellege nem valósulhat meg, ameddig az ország jelentős külföldi adósságától nem tud megszabadulni. Szomorúan ho sszú perspektíva ez az idősíkban. Mert ha ez igaz, akkor jogos a másik aggály is, hogy az államigazgatási rendszer, amelyikben most hadd idézzem, ami van, hogy egy nagy hatáskörű miniszterelnök, alárendelt, majdnem személyi szolgálattal alárendelt belügymi niszter (derültség jobbról) , annak megyei önigazgató szerve, hivatala és főispánja és egy polgármester amelyik ebben a gazdasági, még hosszú éveken át gazdasági függőségben működő önkormányzatot testesíti meg, bizonyos fokig aggályos, hogy ebben az anyagi függőségben nem a demokratikuscentralizmus elve fog jellemző lenni, ebben a nagyon betonkemény államigazgatási vonalban. Engedjék meg, hogy itt egy gyerekkori személyes élményemet mondjam el. Öreg, nem jól látó szomszéd néninek gyerekkoromban az újságot esténként én olvastam fel. És amikor olvastam, hogy mit mondott Horthy, akkor mondta a szomszéd néni: jaj, csak az én dobozgyáros unokaöcsém ne ugyanilyeneket mondjon. Ha olvastam, hogy mit mondott Kállay: jaj, csak az én dobozgyártó unokaöcsém ne ugyanezt mondja. És minden hírre ez volt a válasza. S mondtam, Kanongisser néni, miért fél maga annyira a dobozgyártó unokaöccsének a véleményétől? Édes Sanyukám, mert ő adja nekem a pénzt, és az igazi úr az, aki a pénzt adja. Körülbelül ugyanez az igazság az álla migazgatásban és irányításban is. Deklarálhatjuk törvényben akárhogy a megyei hivatal, a főispáni hivatal, a főispán jogát, hatáskörét, elhatárolhatjuk ezt bárhogy. Beszéljünk őszintén! Aki a pénzt adja; és abban a perspektívában, hogy az önkormányzat nem lesz önkormányzó anyagilag, amíg az ország államadósságaitól meg nem szabadul, ebben a perspektívában még nagyon sokáig annak lesz igaza, aki a pénzt adja. Tehát ez a félelem is indokolt, de énszerintem a jogászkodók itt már bebizonyították, hogy föl tudjá k puhítani azokat a feltételeket, amiket ma keménynek érzünk. Ezt az egyenes, miniszterelnöktől polgármesterig ható államigazgatási vonalat meg lehet szaggatni egy kicsit a törvényes előírásokkal. És szerintem, ha ez megtörténik, akkor mindenki számára elf ogadható koncepciójúvá válik az önkormányzati törvény. Ezek után végig kell gondolni, hogy milyen jogalkotási gyakorlatban tudnánk ezt talán leginkább elkövetni. Én inkább hangos gondolatként mondom el a joghoz és jogalkotáshoz nálam sokkal jobban értő kép viselőtársaknak. Szeretném javasolni, hogy ezt az önkormányzati törvényt és a hozzá csatlakozó alkotmánymódosítást vagy adja vissza a tárcának az Országgyűlés, vagy a tárca vegye vissza; válasszanak, melyik az elegánsabb gesztus. (Taps a bal oldalon.) Itt csatlakoznék ahhoz, amit Horn Gyula úr mondott, hogy keresse meg a hat párt és a függetlenek a demokráciát itt, ebben a Házban a megtestesítő szervezetek azt a formát, azt az összetételt, amelyben az államért, a népért, a demokráciáért viselt felelősséggel tud mindenki konszenzust keresni. És hogy ne legyen üresjáratban az Országgyűlés, expozéval terjessze elő a miniszter a választási törvényt, alkossa meg a választási törvényt az Országgyűlés azzal a szükséges kiegészítéssel is, ami a választási törvény ér telmezéséhez kell még önkormányzati törvény híján. (Taps a bal oldalon.) Miért fontos ez? Az önkormányzat választási törvénye öthat határidőzött feladatot tartalmaz. A választás napja előtt ötvenöt nappal jelentkezik az első feladat. Ez azt jelenti, hogy reálisan a
