Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - RÉTI MIKLÓS, DR. (MDF)
630 Az önkormányz ati igazgatás állhat egyszemélyi vagy testületi vezetés alatt. Egyszemélyi vezetés van például Bajorországban, testületi vezetés van például a hesseni tartományban. Az önkormányzat vezetője Bajorországban a polgármester, akit a nép közvetlenül választ, teh át erős polgármester. Ő egyben a közigazgatás vezetője is, és mégsem skrizofrén, ahogy Kóródi Mária SZDSZes képviselőtársam mondta, hogy a polgármester skrizofrén lesz, ha a közigazgatási vezetésben is képviseli az önkormányzatot. Így szerinte nem tudja, hogy mikor, mit képviseljen. Olvastam a Szabad Demokraták Szövetségének az önkormányzati törvényjavaslatát, amely szerint a polgármestert a nép választja meg 50 000 lélekszámig. Ez b) változatként szerepel az eredeti tervezetben is, a választásokról szólób an, és ez bizony erős polgármestertípust jelent, mint a bajoroknál ezt a skizofrén fajtát. Akkor miért akarja a Szabad Demokraták Szövetsége – javaslata szerint – a jegyzőt külön államigazgatási hatáskörrel felruházni? – 33. § (2) bekezdésének b) pontja. E bben a hatáskörben a polgármester nem utasíthatja, és döntését nem bírálhatja felül. Miért akarja felruházni a jegyzőt ilyen hatáskörrel, ha már egyszer erős polgármestert akar? Az eredeti törvénytervezetben különben benne van – és Nyugaton is van rá példa – , hogy szerepátruházás címén, például a 37. § (2) bekezdésének d) pontjában, a jegyző dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester neki ad át. Tisztelt Szabad Demokraták Szövetsége! Minek ennyire cifrázni, hiszen a jegyzőnek így is van lehe tősége hatósági jogkört gyakorolni, és a népfelség sem szenved csorbát egy, esetleg a nép által választott, erős polgármester személyétől? A jegyzőt – vagy a közigazgatási igazgatót, ahogy Nyugaton nevezik – , inkább a képzettség és a hozzáértés részesíti v édelemben. Hogy ennek objektivitását biztosítsák, arra ad lehetőséget a nyugati demokráciákban – pl. Ausztriában – az, hogy pályázat útján a tanács nevezi ki, az választja meg, de az objektivitásnak az ad lehetőséget, hogy tesztrendszer szerint kidolgozva tesz vizsgát, és aki a legtöbb pontot gyűjti össze, azt nevezik ki. Továbbképzésre kötelezik. A továbbképzést a tartomány finanszírozza, a szállás és útiköltséget az önkormányzat, és négyévenként alkalmassági vizsgára kötelezik. Kinevezése nem határozott i dőre szól, hanem nagyon sok helyen nyolc évre, és csak nagyfokú szakmai alkalmatlanság esetén mondanak fel neki. Azt hiszem, inkább ez a rendszer biztosítja, hogy nem csorbul a népfelség, ugyanakkor erős, jó, profi szakmai, közigazgatási rendszer tud kiala kulni, emberek, közigazgatási hivatalnokok tudnak kialakulni. Az nyilvánvaló, hogy az országosan kiépített intézmények jó részét nem célszerű decentralizálni – mint pl. a Köjál, rendőrség – , de itt már támogatom a Szabad Demokraták Szövetségének a javaslat át, hogy az önkormányzatnak legyen joga beleszólni a rendőrség helyi vezetőjének a kinevezésébe. Ez még nem verné szét a rendőrséget, de nagyobb igyekezetre sarkallná, hogy alkalmas legyen a helyi polgárok vele szemben támasztott igényeinek a kielégítésére . Végezetül a legfőbb vád, hogy az anyagiak nincsenek az önkormányzatok részére pontosan körülhatárolva. Ez az, amit most nem lehet meghatározni. Miért? Azért, mert a költségvetés ismeretének a hiányában nem dönthetünk az önkormányzatok részére biztosított számszerűségről, mert később ez másutt működési zavarokat okozhat. Jó a törvénytervezet, hiszen világosan leírja: a központi adókból az Országgyűlés, tehát mi fogunk törvényt hozni, és ezen a törvényen majd elvitatkozunk, mert most, a költségvetés ismeret e nélkül ez hazárdjáték lenne. 81. § (1) bekezdése: a személyi jövedelemadó meghatározott része, egyéb megosztott adók stb. A Szabad Demokraták Szövetsége tervezetében már hazárdjátékot csinál, mert 50 %ot javasol a személyi jövedelemadóból az önkormányza tok részére, és a helyi nyereségből, a vállalkozási adóból is 50 %ot. Nagyon örülnék – én az önkormányzatok mellett vagyok, és minden erőmmel támogatom őket – , ha ennyit tudnánk adni, de ha az ausztriai adatokat megnézem, akkor felmerül bennem, hogy talán mi sem tudunk 50 %ot adni. Ausztriában így oszlik meg a személyi jövedelemadó 18 % jut a községnek, 24 % a tartománynak és 58 % a szövetségi államnak. A forgalmi adó megoszlása: 12 % a
