Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
625 Éppen ezért ebből a zsákutcából valamiféle kiutat kellene találni. Tisztelettel a képviselőtársaim iránt, a következőt szeretném javasolni. Azt szeretném javasolni, hogy a hat parlamenti párt és a függetlenek csoportja jelöljön ki kéthárom képviselőt a maga soraiból, egyenlő arányban vegyenek részt, tehát ne a bizottságokban érvényesülő elv jelenjen meg itt is, s július végéig – tehát július következő hetében – terjessze ide a Parlament elé azokra az alapvető kérdésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek keretet, szervezeti feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy megkezdődhessen a tényleges önkormányzati működés, illetőleg a v álasztásokat le lehessen bonyolítani. Az aligha képzelhető el tudniillik, hogy mindazokat az említett tulajdonjogi, gazdálkodási és egyéb kérdéseket ez a Parlament a választásokig törvénybe tudja iktatni. Hozzáteszem, még nem is került elé az önkormányzati választásról szóló törvénytervezet, vagy legalábbis miniszteri expozé még nem volt. Azt javaslom tehát, hogy az alapvető kérdésekben és az összes többi – önkormányzatokkal összefüggő – lényegi ügyeket pedig a Kormányzat terjessze be a Parlament elé. Ez a tiszteletteljes javaslatom. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Kérem jegyzőtársamat, ismertesse a következő hat felszólaló névsorát. KÓRÓDI MÁRIA, DR. jegyző: dr. Remport Katalin (Magyar Demokrata Fórum) dr. Kövér László (FIDESZ) dr. Réti Miklós (Magyar Demokrata Fórum) Derdák Tibor (Szabad Demokraták Szövetsége) dr. Sóvágó László (Magyar Demokrata Fórum) dr. Csehák Judit (Magyar Szocialista Párt) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Remport Katalin képviselőnek. Felszólaló: Dr. Remport Katalin (MDF) REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, egyetérthetünk abban valamennyien, hogy ezzel a törvénytervezette l eddigi legfontosabb munkánkhoz érkeztünk. Én a törvényjavaslatot két szempontból vizsgáltam: egyrészt a hátrányos helyzetű települések szempontjából, másrészt kerestem a törvényben a kisebbségi vélemények érvényre jutásának garanciáit. Kezdeném először i s a hátrányos helyzetű településekkel. Elhangzott, hogy hiányzik a törvénytervezetből ennek az objektív megfogalmazása. A hátrányos pénzügyi helyzet az objektív adottságokból eredő tartós pénzügyi feszültségeket jelenti. Tehát nem sorolhatók ezek közé az ö nkormányzatok közé azok a települések, amelyeknek önkormányzatai felelőtlenül gazdálkodtak, lényegében elherdálták a közvagyont, nem számoltak gazdasági döntéseik következményeivel. Mindemellett két csoportját tudom megkülönböztetni a hátrányos helyzetű te lepüléseknek. Egyrészt főként azokat a nemrég városi rangot elnyert településeket sorolnám ide, amelyek térségi feladatokat látnak el, térségi feladatokat ellátó intézményeket tartanak fenn, és amelyek a normatív rendszer alapján ezeknek a költségigényét n em tudják önmaguk állni. Ezeknek az új városoknak a feladatai és gondjai rendezésére két módot látok lehetségesnek, mégpedig egyrészt nem az országos átlaghoz mérve látnám szükségesnek kiegészíteni például a személyi jövedelemadót ennél a településcsoportn ál, hanem mondjuk egy városi átlaghoz képest, vagy pedig szükségesnek tartanám egy városi üzemeltetési normatíva bevezetését. Nagyobb gondot jelentenek az elmaradott térségek. Az elmaradott térségek egyrészt azok a települések, amelyek történelmi örökségük ből következően maradtak le társadalmilag és gazdaságilag. Ezeken a településeken általában rossz az úthálózat, alacsony az infrastruktúra szintje, idős a lakosság, alacsony az iskolázottságuk, képzettségi szintjük. Alacsony a személyi jövedelemadó, jellem ző, hogy sok helyen az egészségre káros az ivóvíz, és nagyon sok településen válságövezet alakul ki abból a szempontból is, hogy nem kellően összehangolt volt a gazdasági
