Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 16. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
617 Köszönöm. Szólásra következik Ungár Klára képviselő, FIDESZ. Megadom a szót. Felszólaló: Ungár Klára (FIDESZ) UNGÁR KLÁRA (FIDESZ) Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnö k Úr! Az önkormányzati törvényjavaslatról valóban három hete folyik a házban a vita. Az első héten a Fiatal Demokraták frakciója nevében Kövér László mondta el ezt a beszédet, általános véleményét fogalmazta meg, az elvontságnak talán egy magasabb szintjén foglalta össze a véleményüket, és utána haladtunk a konkrétumok felé. A következő felszólalónk Áder János volt, aki az önkormányzati törvénytervezet első három fejezetéhez mondta el azokat a módosító javaslatait, amelyeket benyújtott, és indoklást fűzött hozzájuk. A következő felszólaló Mádi László volt, aki elmondta, két konkrét kérdésről beszélt, a társadalombiztosításról és az elmaradott térségekről. És belekezdett abba a munkába, amit most folytatnék, hogy a törvénytervezet gazdasági részéhez fűzzünk m ódosító indítványokat és indokoljuk őket. Szeretném előre jelezni, hogy a részletes vitában fogok a 12 beadott módosító indítványról beszélni, most elmondanám azt, hogy három fajta módosító indítványunk lesz, vagyis van. Egy héttel ezelőtt a dtuk be, 200as számot viseli ez a módosító indítvány, nagyon remélem, hogy az előttem felszólalóhoz is eljutott már és láthatták, hogy mik azok a konkrét észrevételeink, mik azok, amik a törvénytervezetben nem tetszenek nekünk, vagy úgy gondoljuk, hogy mó dosításra szorulnak. Módosító indítványaink első típusa olyan, hogy próbáltuk a szövegben szereplő felesleges mondatokat, illetve azokat a mondatokat eltörölni, amelyek egyéb más mondatokkal ellentétben állnak. A 200as módosító indítványban ilyen a 2., 3. , 6., 8. és l0. pontban felsorolt javaslat. A második típus az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos. A gazdálkodásnak három részével foglalkozunk. Egyenként ezek: valóban önálló költségvetése lehessen az önkormányzatnak, ahogy ez a tervezetben szerepel , ezért azt gondoltuk, hogy a forrás oldalt is tisztázni kell. A második kérdés – hogy valóban gazdálkodhasson az önkormányzat – , szét kell választani az alapellátásokra fordítandó anyagi eszközeiket, illetve azokat az eszközöket, amelyekkel vállalkozhat. A harmadik probléma, hogy az alapellátást hogyan tudja ellátni, milyen forrásai, milyen kötelezettségei vannak. Indítványomban a 7., 9., és 10. pontban sorolom fel azokat a módosító indítványokat, amelyek gondolom elősegítik ennek a három kérdésnek a tiszt ázását. A harmadikféle probléma – tulajdonképpen a másodikhoz kapcsolódik – az önkormányzat vagyona. A legtöbbet – az önkormányzati törvénytervezetben a legtöbbet – a záró rendelkezésekben olvashatunk az önkormányzat vagyonára vonatkozóan – azt gondolom, nem eleget. Szeretnék egy múlt heti újságcikkből – Magyar Hírlap, Diczházi Bertalan, a Magyar Demokrata Fórum, pontosabban a Kormány tanácsadója – felolvasni, mert teljesen egyetértek Diczházi Bertalannal. "Természetesen a helyi önkormányzatok a feladatnak megfelelően rendelkeznének vagyonnal, így az önkormányzat területén elfekvő földdel, kommunális vállalatokkal, a tanácsi költségvetési üzemekkel, a jelenleg tanácsi kezelésben lévő ingatlanokkal, épületekkel, valamint a privatizációs bevételek egy része a z önkormányzatokhoz kerülne." Törekvésünk az, hogy ezek, a Kormány tanácsadója szerint is szükséges javak, illetve eszközök valóban az önkormányzatokhoz kerüljenek és ebben a törvényben explicit módon kifejtésre, felsorolásra kerüljenek. Módosító indítvány unk arra vonatkozik, hogy a törvény szövegében benne legyenek tételesen a Diczházi Bertalan által említett ingatlanok, földek, javak, eszközök. Már hallom, amint mondják – mint az előző felszólaló is említette – , hogy nem kell az önkormányzati törvénybe ez eket belevenni, hiszen számos egyéb törvényben lehet ezeket szabályozni. Az érdekesség kedvéért hadd soroljam fel – sokan említették, mi csokorba gyűjtöttük – , hogy a IX., X. fejezethez, illetve a záró rendelkezésekhez hány törvényt kell megalkotnunk, ille tve
