Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 11. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javítására szolgáló javaslatok általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ)
554 szociális biztonságá t munkahelyteremtéssel, a munkanélküli segélynek járadékra való átváltásával próbálja növelni. A kereszténydemokraták programjában megfogalmazódott ugyan, hogy a segélyezés jelenlegi rendszere alkalmatlan az idén mintegy 100 000, később mintegy 2300 000 f őt elérő munkanélküliek problémáinak a kezelésére. Nem tartjuk kielégítőnek a törvénycsomag 1,2 milliárd forintot kitevő nyugdíjkompenzációját, ugyanakkor a családi pótlék 100 Ftos emelését sem, hiszen az infláció elérte a 30%ot, a gyermeknevelés, a gyer mektartás költségei emelkedtek, így közel tíz százalékpontos életszínvonalcsökkenés következnék be már szeptembertől kezdve. Ma délelőtt tárgyalta a népjóléti bizottság Mécs Imre előterjesztését, amelyet szerencsére nem abban a formában fogadott el, mint ahogy eredetileg előterjesztette, hanem úgy, hogy a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően évente legalább kétszer a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről az Országgyűlés az éves költségvetés elfogadásakor, illetve annak módosításakor d önt. Ez önmagában úgy tűnik, hogy nagyon helyes az esetben, ha az inflációra épít. Abban az esetben viszont, ha defláció indulna el, már problémát okozna. Véleményünk szerint sokkal jobb lenne a családi pótlék olyan irányú megváltoztatása, amely 13. havi c saládi pótlékot irányozna elő, ami egyszeri, bázissá nem váló családi pótlék lenne. Ez ismert az ellenzéki kerekasztalon a múlt évben elfogadott javaslatból. Kiemelném továbbá, hogy a pénzügyminiszter úr szólt a társadalombiztosítás helyzetéről is. Erről é n is szót ejtenék, tudniillik az államháztartási kimutatás és az Állami Számvevőszék adatai között ellentmondás van. Ugyanis a TB 1989. évi bevétele az államháztartás adatai szerint 294,3 milliárd forint, míg az Állami Számvevőszék adatai szerint – amely e llenőrizte a társadalombiztosítást – 296,4 milliárd forint. 2,2 milliárd forint az eltérés. Ha a részadatokat nézem, akkor sem tűnik ki, hogy miből származott a 2,2 milliárd forintos eltérés. Ugyancsak furcsának találom – és ez nem a jelenlegi Kormányt ter heli, hanem az előzőt – , hogy a társadalombiztosítás 13,5 milliárd forintot fektetett lakásalapkötvénybe, holott nincs tartalékalapja; illetőleg a törvény szerint csak tartalékalap mellett lehetett volna ezt a befektetést végrehajtani. Abban egyet tudok é rteni a pénzügyminiszter úrral, hogy a TB a jelen pillanatban hitelből él, és a költségvetést terheli az 1,2 milliárd forintos nyugdíjkompenzáció – hacsak a társadalombiztosítás nem zár többlettel. Ezzel mindössze azt szerettem volna kifejezni, hogy a törv ényi előterjesztések és háttéranyagaik, bár megtartják belső konzisztenciájukat, de ha az egyéb forrásból származó adatokkal vetjük össze, ellentmondásosak. Jelen esetben például a 2,2 milliárd forintos társadalombiztosítási eltérés újabb kompenzációra len ne fordítható. Összességében a gazdaságpolitikai intézkedéseket ilyen mérsékelt ellentételezésben a párt népjóléti szakbizottsága kifogásolja; és várja, hogy a Kormány nem ragad le itt. Erre megfelelő garanciának látom azt, amit a pénzügyminiszter úr is me gígért: hogy az év hátralévő részében erre a témára visszatérünk. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Soron kívül kért szót dr. Magyar Bálint képviselő, Szabad Demokraták Szövetsége, aki konkrét módosító javaslatot kíván előterjeszteni. Felszólaló: Dr . Magyar Bálint (SZDSZ) MAGYAR BÁLINT, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tegnap nagy érdeklődéssel hallgattuk Csengey Dénes felszólalását, amelyben hosszan ecsetelte, hogy a vállalkozásinyereségadókedvezményekenek a Kormány által tervezett szűkítése hog yan károsítja meg hazánk könyvkiadását, hogyan hozza még nehezebb anyagi helyzet kulturális életünket. Ezzel szemben ma reggel döbbenten láttuk – azaz nem láttuk – , hogy e
