Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
523 pénzpocsé kolásoknak áremelésekkel való ellensúlyozását. Itt nem áremelési kérdésről van szó, itt egy költségvetési hiányról van szó, s a költségvetési hiányt azoktól kell elvenni, akik ezt létrehozták. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik dr . Lakos László képviselő a Magyar Szocialista Párt részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elfogadhatatlan a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek árkiegészít ésének kétmilliárd forintos csökkentése. Az előterjesztett indokolás pedig – remélem nem szándékosan – félrevezető, hiszen itt nem csupán egy 1991re tervezett intézkedés előrehozásáról van szó, hanem a kedvezőtlenek gazdálkodásába való durva beavatkozásró l, amely sok száz település – elsősorban kistelepülés – ellehetetlenülését eredményezi, sok ezer szövetkezeti paraszt megélhetését, és mindannyiunk jövő évi kenyerét veszélyezteti. Én nem mondom – s nem is gondolom, mint az egyik, előttem felszólaló képvis előtársam – , hogy a szövetkezetek egy jelentős hányadának térdre kényszerítését célozza, bár ehhez is fűződhetnek érdekek itt a Házban is. Tisztelt Országgyűlés! Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemekről van szó, olyanokról, amelyek az átlagosnál a lacsonyabb termőképességű talajokon, magyarul rosszabb földeken gazdálkodnak, nem pedig olyanokról, akik rosszul gazdálkodnak. A voluntarista gazdaságpolitika igényt tartott az ezeken a területeken megtermelhető terményekre is. A kedvezőtlen adottságú mező gazdasági nagyüzemek árkiegészítése biztosította az átlagosnál gyengébb termőképességű talajokon gazdálkodó üzemek dolgozóinak a megélhetését, gyenge termőterületek művelésében tartását, megakadályozta a falvak elnéptelenedését azzal, hogy ha drágán is, de lehetőséget kaptak önálló gazdálkodásra, élelmiszertermelésre. Lehetővé tette a mezőgazdasági felvásárlási árak az élelmiszerárak alacsony szinten tartását, és ezzel együtt a jól működő gazdaságok jövedelmének elvonását is. Ennek az árkiegészítési rendsze rnek a hiányossága nevezetesen leginkább az, hogy olyan struktúra kialakítására, olyan termelési szerkezet fenntartására ösztönöz, amely piaci körülmények között nem, hanem csupán a támogatási rendszerrel tartható fenn, tehát e hiányosságokat felismerte az előző Parlament is, és az idei terv jóváhagyásakor megkezdte ennek a támogatási rendszernek a lebontását. Erről van itt szó, tisztelt képviselőtársaim. Az előterjesztésben is szereplő 0,71 százados mérték valójában azt jelenti, hogy az 1989es évinek csup án 71 százalékát támogatták, tehát 29 százalékkal csökkent az árkiegészítés mértéke és aránya. Dr. Szabó Iván képviselőtársammal és az MDFfel ellentétben azt állítom, hogy ennél nagyobb mértékű csökkentés nem indokolt és nem képzelhető el, mert ezeknek az üzemeknek némi időt kell adni gazdasági szerkezetük átalakítására, mivel a kialakult helyzetről nem tehetnek. Ha ezt az időt nem kapják meg, ha egyik napról a másikra, ráadásul gazdasági év közepén túl, korrigálási lehetőségtől is elzárva, teljesen új, az ország többi gazdaságától meg nem követelt gazdasági környezetbe kényszerítjük őket, súlyos gazdasági kárt okozunk; sok települést, nagyon sok mezőgazdasági dolgozó parasztot nehéz helyzetbe sodrunk. Ezt az 1991re megtervezett módosítást akkor, és ne mos t, elhamarkodottan fogadják el! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar mezőgazdaság nehéz helyzetét ismerve, a földművelésügyi miniszter úr jelöltként a gazdasági bizottsági meghallgatáson programja részeként fontosnak tartotta a mezőgazdasági termelés biztos ítása, folyamatosságának megőrzése érdekében azonnali és jelentős mértékű segítség nyújtását a bajban lévő mezőgazdasági termelőknek. Ez a tervezet ezzel
