Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
513 Ha ezt tehát annak a felelősségét, hogy egy ilyen törvénymódosításra sor kerül a Kormány vállalja, akkor ezzel lehet országgyűlés elé jönni. De ha ezt nem vállalja, hanem csak itt egyszerűen előterjeszti, hogy ő a saját hatáskörében ezt vagy azt fogja csinálni, de felelősségre vonni érte nem lehet, mert törvény ebből nem lesz, akkor igazán nem értem, hogy miért kerülnek ezek a kérdések az Országgyűlés elé. Egy kicsit részl etekbe bocsátkozva arról, hogy miért nem támogatja a kisebbség az intézkedéscsomagot. Először is szólni kell itt a kapkodó előkészítésről, amelynek az is jele, hogy később bizonyos módosítások kerültek benyújtásra, nem sokkal azután, hogy ez a javaslat bek erült a Házba. Azután, mint erre már utaltak, tulajdonképpen az eredeti javaslat még egy összesítést sem tartalmazott, egy táblázatot sem arról, hogy mi az intézkedések számszerű hatása és hogy jön ki ebből az összeg. Arról már nem is szólva, hogy a bizott ság ülésén a Miniszter Úr azt közölte, hogy az intézkedések egy része valószínűleg nem lesz végrehajtható. Nem értem, hogy miért szükséges a parlament elé terjeszteni olyan intézkedéseket, amelyekről azt mondják, hogy egy részük nem lesz végrehajtható, és egyébként ez volt a védekezés is azzal az ellenvetéssel kapcsolatban, hogy az intézkedések több bevételt irányoznak elő, mint amennyire szükség van valójában. A válasz az volt, hogy az intézkedések egy része nem lesz végrehajtható, tehát többletbevétel ebb ől nem lesz. Azt hadd jegyezzem meg, hogy a Kormány a javaslatait részint azzal védi, hogy az intézkedések csak egyharmada olyan, amelyik inflációs hatású, és kétharmada olyan, amely nem inflációs hatású. A kétségesen végrehajtható intézkedések az utóbbi k ategóriába tartoznak, úgyhogy az inflációs hatású intézkedések részaránya a valóságban magasabb lesz. Most összefoglalva a kapkodó előkészítésről mondottakat: nekem úgy tűnik, hogy az elmúlt két év során a régi parlamentnek egy ilyen intézkedési tervet nem lehetett volna benyújtani, mert nem fogadták volna el. Az elmúlt két évben már nem fogadták volna el. Itt gondolom a kormánytöbbség meg fogja szavazni ezt az intézkedéscsomagot, és a kapkodásban kétségtelenül szerepe van annak a szerencsétlan fenyegetőzés nek a tavaszi nagytakarítással, amellyel a legjobb szakembereket sikerült sok helyről, így a pénzügyi apparátusból is elriasztani. Most egy további probléma az intézkedések túlzottan inflációs jellege. Én a 3 ellenzéki párt nevében természetesen nem kíváno m védeni az előző Kormányt, de az tény, hogy a tavaly ilyenkor elfogadott hasonló intézkedéscsomag nem tartalmazott inflációs jellegű intézkedéseket. Nem volt áremelés bennük. Meg kell jegyezni, hogy a kiadások csökkentésének bonyolult módozatait, például a honvédelmi kiadások csökkentését a kormányzat meg se fontolta a jelek szerint. Ugyancsak az inflációnem infláció kérdésével függ össze: a kiáltóan igazságtalan lakásfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban nincs semmiféle javaslat a javaslatok között. És végül, még ide valami: ha egyszer inflációs hatású intézkedéseket tesz a Kormány, akkor célszerű lenne valamifajta antiinflációs lépéseket is társítani, ezeket egyébként a 100 napon belülre megígérték, egyelőre semmi nyomuk nincs. Egy további probléma a k ompenzáció elégtelensége. A Statisztikai Hivatal közlése szerint – az ő adatai szerint – ha megnézzük az árak és a lakossági jövedelmek alakulását, azt látjuk, hogy országos méretekben – tisztelt Ház – nincs életszínvonalcsökkenés. Ugyanakkor az inflációt figyelembe véve a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyes stb. reálértéke csökkent. Most itt felmerül a társadalom két részre szakadásának a veszélye. A Magyar Demokrata Fórum egyes ellenzéki erőket néha "thacherizmussal " vádol. A thacherizmusnak pontosan a társadalom kettészakítása egy gazdagabb és egy elmaradó, elszakadó rétegre, ez a lényege, és ez a javaslat, minthogy beleegyezik abba, hogy még a legalacsonyabb nyugdíjaknak a reálértéke csökkenjen ebben az évben, ez a javaslat pontosan ebbe az irányba mu tat – még egyszer megismétlem – ha hiszünk a statisztikáknak, országos átlagban az életszínvonal, a jövedelmek nem csökkennek.
