Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SIPOS IMRE, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
49 magyar kiscímer. Ez a címer, a történelmi magyar címer ott van az önök kezében, ott van a szent korona nélküli változat is, mint a másik választási lehetőség. Egyben hadd jelezzem, hogy a 119es számú módosító javaslatról beszélek, és a Demokrata Fórum részéről, ami ehhez szükséges magyarázatot és kiegészítést ezúton kívánom hozzátenni. Mindenekelőtt azt, hogy a két változatot úgy soroltuk fel, hogy az "A" változat az úgynevezett korona nélküli Kossuthcímer, a "B" változa t pedig a történelmi koronás címer. A "B" változat, tehát a második bekezdés utolsó mondata így szól: "A pajzson a magyar (szent) korona nyugszik." Egy gépelési hibának tulajdonítható az, hogy a "szent" szó zárójelbe került. Ezért a hivatalos szövegszerkes ztésnél kérem ennek a zárójelnek a törlését, a bizottsági ülésen is törölték. Tehát a szent korona zárójel nélkül értendő. Itt miről is kell döntenünk? Látszólag két címer között döntünk. De felvetődik a kérdés, hogy nem anakronizmuse egy köztársaság címe rében a korona! Fel is vetődött. Vélemények is hangzottak el. Másokban az egyéni tetszés, emlékek, érzelmek, nem utolsósorban 1956 emléke tűnt elő a korona nélküli címer láttán. Vane itt igazi összeütközésre, vane ok kemény, politikai töltetű nézeteltéré sre indok? Véleményem szerint nincsen ilyen indok. Nem két címert tartunk a kezünkben ugyanis, hanem egy magyar címert és annak a csonka változatát. Magam is - akik ismernek, tudják, hogy - nem is olyan régen az akkor egyetlen lehetséges történelmi címervá ltozat, a Kossuthcímer mellett készítettem egy deklarációt. Ezt az akkori Szabad Demokraták Szövetsége - azonos a maival - és a FIDESZ képviselői, és sokan mások is ebben a teremben, aláírták. Tettem ezt azért, mert 1988ban az egyetlen lehetőség az alkot mányosság és a történelmi folytonosság jelzésére a Kossuthcímer pártolása volt. Tehát nem úgy születtem én sem, hogy a koronás címer híve lettem volna. Sőt 1956ban első élményeim közé tartozott a Kossuthcímer és ennek különböző harci járműveken, házfala kon való ábrázolása. Hogyan egyeztethető össze ez a két kérdés? Szakítanunk kell azzal az állásponttal, hogy vannak a magyar történelemnek vállalható és olyan szakaszai, amelyeket meg kell tagadnunk és el kell vetnünk. A magyar történelem egységes egész, e zt pedig a történelmi magyar címer fejezi ki. Szabad György képviselőtársunk és igen tisztelt professzor úr - bár ő nem szereti ezt a megszólítást, de tekintélye, s el magas színvonala indokolja, hogy ezt használjam. Nagyon impresszionáló előadást tartott, amellyel nem kívánok és nem is tudok vitába szállni. Azonban ajánlom az Önök figyelmébe: Szabad professzor úr is elismerte, hogy nem heraldikus. Mivel én sem vagyok heraldikus, nem lenne értelme a vitának. Olyan javaslat van önök előtt, amely a Nemzetközi Heraldikai Akadémia három tagjának pozitív pártoló véleményét tartalmazza. Még egyet engedjenek meg. Ha megnézzük, hogy is került le a korona erről a címerről, akkor azt látjuk, hogy a szent korona levétele az ország címeréből mindig a magyar jogrend, a n emzeti alkotmány és a függetlenség felszámolását célzó politikai törekvések szimbolikus kifejezője volt Tehát tévedés az, hogy ez a magyar szabadság jelképe lett volna. Mire gondolok? 1670ben az ellenreformáció, az abszolutizmus idején, I. Lipót vette le a koronát a magyar címerről. Azután a kalapos király, II. József volt az, aki a magyar alkotmányosság semmibevétele jelzéséül eltüntette a magyar koronát. És végül kérdezem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1848ban ki tüntette el a koronát? Nem Koss uth Lajos, aki ahhoz elég kiváló közjogász volt, hogy ilyen botor lépésre szánja él magát, hanem I. Ferenc József. Tette ezt 1848. március 4én, amikor az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzé séül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem találnak Önök olyan iratot, amely Kossuth Lajos kézjegyével úgy
