Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 10. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az 1990. évi pénzügyi egyensúly javításáról szóló javaslatok megtárgyalása - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
470 kapta kézhez. Ez tartalmazza a bevezető részt, illetve mellékletben négy törvényjavaslatot és az országgyűlési határoza ti javaslatot. Ehhez 187es számon kapták kézhez kiegészítőleg az ötödik törvényjavaslatot. A Kormány tegnap délután bocsátotta rendelkezésünkre három, az előbbiekben is foglalt törvényjavaslat részben átdolgozott változatát, amelyet azóta képviselőtársaim kézhez vehettek. Ez a 199es számon szerepel. Képviselőtársaim 197es számon találják a szociális, családvédelmi, egészségügyi bizottság állásfoglalását és 198as számon Kulin Sándor képviselőtársunknak a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény mód osításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatát, amelyet az illetékes bizottság már megtárgyalt. Köszönöm figyelmüket. Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük a szóban forgó öt törvényjavaslat és a hozzájuk kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Felkérem Rabár Ferenc pénzügyminiszter urat, hogy tartsa meg expozéját. Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önök elő tt egy olyan előterjesztés fekszik, amely szinte egyedi abban az értelemben, hogy szinte csak népszerűtlen állásfoglalásokkal fog találkozni. Más előterjesztéseknek vannak kedvezményezettjei, és vannak olyanok, akik hátrányos helyzetbe kerülnek. Más előter jesztésekben vannak olyan előnyök, amelyek világosan láthatók, és ezekkel szemben mérlegelhetők azok a hátrányok, amelyekkel rendszerint járnak. Ez az előterjesztés rövid távon szinte kizárólag valamennyi résztvevőnek hátrányokat jelent, és tudjuk, hogy a lakosság részéről is általános felháborodással találkozik. Felháborodással, amely mindenféleképpen magyarázható, érthető és bizonyos szempontból jogos is. Az a kérésem, hogy – az előterjesztés ilyen jellege miatt – engedjék meg, hogy ne annyira a részletké rdésekkel foglalkozzam, amelyek részben az előterjesztésben, részben a kiegészítésekben úgyis szerepelnek – és amelyekre biztos vagyok, hogy a vitában ki fogunk térni – hanem megpróbáljam azt az összefüggésrendszert és közgazdasági hátteret megvilágítani, amely rákényszerített bennünket ennek az előterjesztésnek a beterjesztésére. A bevezetőmben tulajdonképpen három fontos kérdéscsoporttal szeretnék foglalkozni: Először. – Szükséges volte ez a költségvetésmódosítás? Ha szükséges volt, akkor milyen terjede lemben volt szükséges: mint amilyen terjedelemben ezt beterjesztettük, tehát a végösszege csökkenthető lett volna, vagy pedig arra kényszerültünk, hogy ezt az előterjesztett összeget terjesszük a Parlament elé. A második kérdéscsoport az elsőből következik : ha szükséges volt ez a költségvetés módosítás, akkor éppen ezeket a tételeket kellette módosítani; milyen mód volt arra, hogy más tételekhez nyúljunk és ha nem nyúltunk, akkor miért tettük. És végül úgy érzem, okvetlenül magyarázatot igényel egy harmadi k kérdés is, ez pedig az, hogy a hosszabb távú terveinkbe, az általános koncepciónkba hogy illeszkedik bele ez a költségvetés módosítás? Mi a viszonya ennek a szükséghelyzetben hozott, rövid távú intézkedésnek a hosszú távú elképzeléseinkhez? Először az el ső kérdéscsoportra szeretnék rátérni: szükség volte erre az előterjesztésre, és ilyen mértékben volte szükség rá? Erre a kérdésre talán a legkönnyebb válaszolnom. Nem a jelenlegi Kormány felelősségét szeretném csökkenteni, de az objektivitás érdekében ki kell jelenteni a következőket: a törvénymódosításra szükség volt, mert az előző Kormány a Nemzetközi Valutaalappal kötött egy szerződést, amelynek értelmében az év végi defitcitje a költségvetésnek nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot.
