Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ GYÖRGY (MSZP)
464 Igaz, a törvényjavaslatban van arról szó, hogy megilleti az önkormányzatokat, ha önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe, a működőképesség védelme érdekében egyfajta kiegészítő állami támogatás. Teh át én szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy önhibáján kívül? Például ha egy település – hála eddigi jó patrónusainak – olyan helyzetbe került, hogy lényegesen jobb az ellátottsága, mint mondjuk egy más hasonló nagyságrendűnek, tehát például mondj uk van tanuszodája, kultúrpalotája és sportcsarnoka és most ezeknek a fenntartása súlyos milliókba fog kerülni, akkor az vajon hátrányos pénzügyi helyzetnek tekinthetőe, veszélyeztetette a működőképessége? Megítélésem szerint természetesen igen, hiszen a törvény ezekre a helyzetekre utal. Vagy pedig értsem úgy ezt a törvényjavaslatot, hogy az említett intézmények nem tartoznak a működőképességhez, a szorosan vett működőképességhez? Tehát akkor mi tartozik oda? Mindezt azért említem, mert a törvényjavaslat ilyen alapkérdést, hogy mi az, hogy működőképesség, nem tisztáz, ugyanakkor viszont ezen nem tisztázott gumifeltételhez kiegészítő állami támogatást rendel hozzá. Arra szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy ha el akarjuk kerülni a k ésőbbi végeláthatatlan vitákat, törvényértelmezéseket, uram bocsá' az Alkotmánybíróságnak a mozgósítását, akkor nem engedhető meg, hogy ilyen pongyolaságok kerüljenek bele a törvényjavaslatba. Igen komoly hiányossága – talán még az előbbinél is súlyosabbna k tartom, hogy a törvénytervezet semmit nem mond tulajdonképpen az úgynevezett súlyos elmaradottsággal, ellátási hiányokkal küzdő települések, térségek felzárkóztatása érdekében. Még csak azt is mondhatnám, hogy nem is tesz egy halvány ígéretet sem, mert k érem, az, hogy valaki hátrányos pénzügyi helyzetbe kerül – ezt ugyan megtaláljuk a törvényjavaslatban – , az nem azonos kategória az elmaradottsággal, mert egy multimilliomos is kerülhet hátrányos pénzügyi helyzetbe, ha rosszul játszik a tőzsdén, persze ett ől még nem kell feltétlenül a szívünknek megszakadni, mint ahogy attól sem kell lelkendezni, hogy ha a szegény embernek majd néhanapján a kenyér mellé még szalonna is jut. Kérem, ez a felvázolt gazdasági trend éppenséggel szükséges, és elfogadom, hogy jósz ándékú normativitása mellett is, miután erről nem rendelkezik, igenis előidézheti, ha úgy tetszik, talán be is építi azt, hogy a gazdagabb települések és térségek méginkább előrejuthatnak esetleges, de a szegények végképp leszakadnak, és az ország szegényh ázává válhatnak. Ennek megakadályozása megítélésem szerint csak akkor lehetséges, ha a törvény teljesen egyértelmű garanciát ad arra, akár olyan formában hogy mondjuk a kiemelt céltámogatásokat ebben a településkörben kell jórészt elosztani, akár úgy, hogy a kiegészítő állami támogatások meghatározott formában való idejuttatását célozza meg, csak akkor lehet elkerülni, hogy ez ne következzen be. Azt hiszem, ha ilyen garanciák ebbe a törvénybe nem kerülnek bele, akkor talán pártállástól függetlenül az elmara dott,hátrányos vidékekről származó képviselők igencsak nehezen tudnák megszavazni ezt az alaptörvényt. Azt pedig – tisztelt képviselőtársaim – egyszerűen nem is értem, hogy a törvényjavaslat miért kívánja az aprófalvakat, a kistelepüléseket újabb hátránnya l sújtani. Mert kérem, ha a közös intézmények fenntartásához tulajdonképpen lakosságarányosan kell hozzájárulni az egyes településeknek, akkor tessék belegondolni, hogy mondjuk az iskolával nem rendelkező kistelepülés és felnőttlakosságarányosan kell maj d a mostani székhely . iskoláinak fenntartásához hozzájárulni, holott ezen a kistelepülésen – mindenki tudja – a konstruktúra egészen más, elöregedett a népesség, sokkal kisebb a lakosság. Ezt csak úgy lehet megítélésem szerint feloldani, ha ennek megfelel ően történik a szabályozás. Én nagyon tartok attól is, hogy ezek az úgynevezett kötelező feladatok, amelyek a törvény szerint elsőbbséget élveznek, ezek is ismételten, megint a mostani hátrányos helyzetet fogják tovább konzerválni. Ugyanis az a dodonai meg fogalmazás, amely benne van a törvényben, hogy ha gyakorlatilag majd ehhez az Országgyűlés, amikor előírja a kötelező feladatot, majd megítéli ahozzájárulás mértékét is, meg módját is, ebből ki lehet következtetni, hogy bizony ezekhez vastagon hozzá kell j árulni a leendő önkormányzatoknak is. Márpedig ha így van, akkor nem kell matematikai
