Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
459 Tisztelt Ház! Nehéz lenne túlbecsülni az elénk terjesztett törvényjavaslat jelentőségét. Ha egy országban jól működnek, erősek az ön kormányzatok, akkor ezzel megteremtik a működőképes Parlament lehetőségét. Sajnos, azt hiszem, hogy ez a kijelentés fordítva nem igaz. A nálunk kialakult többpárti parlamenti rendszer ma még jól érzékelhető gyengéit részben magyarázza, hogy az önkormányzat ok megteremtésének és működésbe hozatalának idő- és energiaigényes folyamata, feladata még előttünk áll. Az önkormányzatoknak olyan rendszerét kell kialakítanunk, amelyben a lehető legkevesebb helyi döntés függ külső felügyelettől, mert a helyi politika cs ak így képes a helyi érdekeknek megfelelni. Éppen ezért kulcsfontosságú a törvényjavaslat X. fejezete, amely az önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolatával, illetve az önkormányzati jogok védelmével foglalkozik. A korábbi tanácstörvény a demo kratikus centralizmus kétes elvét követve központi érdekeknek alárendelt, végső soron pártirányítás alatt álló tanácsokat hozott létre. A kemény központosított irányítás, az Országgyűlés mérsékelt, ezzel szemben az Elnöki Tanács túltengő szerepe és hatalma jellemezte ezt a szervezeti felépítést. A Minisztertanács irányító jogköre rendkívül erőteljes volt, és még napjainkig az. A miniszter kapcsolata a tanácsokkal című törvényfejezet pedig nemcsak sokrétű jogosítványokkal ruházta fel a minisztereket, de bizo nyos korlátok között még a közvetlen utasítás jogát is megadta nekik. Ezzel a felfogással szakít következetesen az új önkormányzat törvényjavaslat. Az önkormányzatbarát központi államigazgatási kapcsolódás elfogadása teszi lehetővé a rendszerváltás valóság os végigvitelét. A törvényjavaslat számol azzal, hogy a hatalmi ágak egymást kiegyensúlyozó rendszerében a helyi önkormányzatok előbbutóbb meghatározóan új jelleget kapnak és túllépünk az önkormányzatok egyszerű államigazgatási besorolásán. A javaslat – s zakítva a kormányok eddigi irányítási gyakorlatával – utat enged a másik elképzelésnek, amely törvényességi felügyeletből, illetőleg ellenőrzésből áll. A helyi politika természetes közösségét, központját képviselő önkormányzatok önállóságát garantálja több ek között a X. fejezetben szereplő felterjesztési jog és a sajátos jogvédelem is. A törvényjavaslat véleményem szerint a jogállamok legjobb példáit követve határozott biztosítékokkal vázolja fel az önkormányzatok és a központi államigazgatás új típusú kapc solatrendjét. A szabályok többsége egyértelmű, itt csak a leglényegesebb rendelkezésekhez fűzök rövid értékelést: 1. Az önkormányzatok alapvető viszonyai változtatásának joga az Országgyűlésé. Szerepünk így kettős. Az alapintézményekkel kapcsolatos döntése k csak minősített parlamenti többséggel születhetnek meg, míg vannak olyan önkormányzati elemek, önkormányzatok útján megvalósítható feladatok, amelyeket az Országgyűlés törvényben fog megállapítani. Az alkotmányellenesen működő önkormányzatok feloszlatása , illetve a legfontosabb területszervezési elhatározások jelentőségük miatt szintén az Országgyűlés jogkörébe lettek sorolva. 2. A Kormány nemcsak jogosult meghatározni az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat, de ugyanakkor köteless ége a végrehajtás feltételeinek a biztosítása is. 3. Lényegesen szűkül a tárcák, miniszterek önkormányzatokkal kapcsolatos jogköre. 4. Megemlítem az önkormányzatok felterjesztési jogát, amely az erőtlen közérdekű bejelentés intézménye helyett javítja annak esélyét, hogy az önkormányzatnak csakugyan köze legyen mindahhoz, ami a területén történik. Kezdeményezéseit pedig egyetlen szervezet se hagyhassa figyelmen kívül. 5. A javaslat intézményesíti az önkormányzati érdekké pviseletet, amely korábban gyakorlatilag nem létezett. E jogi lehetőség súlyát növeli például az, hogy véleményezési joguk lesz az önkormányzatoknak jogszabályok és más állami döntések tervezetével kapcsolatban, sőt garanciális
