Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
452 Ez egységes városüzemeltetést, városműködtetést követel, a főváros egységének jelentős megbontása komoly zavar okat okozna a lakossági szolgáltatásokban. Mindebből következik, hogy a főváros az egyetlen település, ahol két szinten működik önkormányzat. Lényegileg különbözik ez a kétszintű önkormányzat a jelenlegi tanácsrendszertől. A két szint között a munkamegoszt ást a törvény rendezi, mégpedig a valóságos funkciók alapján. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a fővárosi önkormányzat semmilyen tekintetben nem felettese a kerületi önkormányzatoknak, a fővárosi szint ugyanis a főváros egészét vagy nagy részét érintő ügyekb en önkormányoz. A törvényjavaslat a két szint közötti feladatelhatárolás elveit határozza meg; természetesen nem vállalhatja magára az önkormányzati feladatok és hatáskörök tételes elosztását a fővárosi és a kerületi szint között. Ez a későbbi jogalkotás f eladata, mint a többi önkormányzat tekintetében is. Ennek során kell a törvényi elveknek megfelelően megteremteni a fővárosi kerületek gazdasági, hatásköri önállóságát szolgáló biztosítékokat. A társulás elvei a fővárosban is érvényesek. Ennek alapján a fő városi kerületek is társulhatnak. A társulás adja a lehetőséget a főváros agglomerációjával történő együttműködés kialakításában is. Például az egyes fővárosi kerületek nemcsak egymással, de a szomszédos települési önkormányzatokkal is társulhatnak. Mód va n arra is, hogy a fővárosi önkormányzat egyes közszolgáltatások ellátásában társuljon a szomszédos megyei önkormányzatokkal. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalról.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Orbán Viktor képviselő. Át adom a szót. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Ezúttal nem kétperces válaszra, hanem tisztességes hozzászólásra kértem szót, ígérem, hogy nagyon rövid leszek. Egy olyan tényre szeretném felhív ni a figyelmet, ami eddig mai vitánkban nem került elő. Önök bizonyára hozzám hasonlóan kézhez kapták a 134es számon kiosztott, az alkotmánymódosításhoz benyújtott helyesbítéses szöveget. Nem tudom, rendelkezésre álle Önöknek, ha igen, akkor kérem, vegyé k elő. Még egyszer mondom: 134es számon osztották ki az alkotmánymódosítás szövegét, és ehhez utólag "Helyesbítés." kezdőszóval beillesztettek két gépelt oldalt. Ennek nincs külön száma. Ezen utólag beillesztett két gépelt oldalon az olvasható, hogy "Hely esbítés a 134es számon kiosztott, a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslathoz" – a 4. oldal a 44/c szakasz szövege változott. Ha Önök fellapozzák ezt a szakaszt, akkor ott a következő mondatot olvashatják, amely megváltozott, s amely valójában az értelme ennek az utólagos helyesbítésnek; ez így hangzik: "A helyi önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg." Nem tudom, Önök közül hányan figyeltek fel arra, hogy ez egy olyan alkotmánymódosítás, amely e gy olyan szakaszát óhajtja módosítani az Alkotmányunknak, amelyet nemrégen módosítottunk, hiszen az ezelőtt néhány héttel megkötött alkotmánymódosításkor került be az Alkotmány 44. szakasz (2) bekezdésébe az a szöveg, amely így szól: "A tanácsokról szóló t örvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Ha jól értelmezem a helyesbítésnek az értelmét, itt arról vav szó, hogy az eddig kétharmados elfogadást igénylő önkormányzati törvényt valamilyen módon annak egés zében vagy részében – ez nem világos előttem – egyszerű többséges – 50 százalék + 1 szavazat többséghez kötött – törvénnyé óhajtja a beterjesztő, vagyis a Kormány változtatni. Miután ehhez a szöveghez semmifajta indoklás nem érkezett, hiszen utólag helyesb ítésként van benyújtva – míg az alkotmánymódosítás összes többi részéhez van indoklás, ehhez nincs – ,
