Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: - ELNÖK (Vörös Vince): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
444 Megköszön öm Szabó Iván képviselőtársam felszólalását. Most egy bejelentés következik, Horváth József képviselő, jegyzőtársam olvassa fel. HORVÁTH JÓZSEF, DR. jegyző: Szünet előtt mondom ezt – gondolom, az elnök úr elrendel szünetet – az MDF gazdasági bizottságban lévő tagjait kérik, hogy a szünet elején a Parlament Kossuth tér felőli folyosóján találkozzanak. Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Most félórás szünetet tartunk. 16 órakor folytatjuk tanácskozásunkat. (Szünet 15.33 órától 16.02 óráig. Az elnöki széket dr.Szűrös Mátyás foglalja el.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Folytatjuk a munkát, az általános vitát. Kérem képviselőtársaimat, foglaljanak helyet! Dr. Orbán Viktor kétperces felszólalásra kért lehetőséget. Átadom a szót. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Szabó Iván képviselőtársam előző hozzászólására vagyok kénytelen – és igyekszem két percben – reagálni. Hozzászólásomat az erkölcstelen és hit nélküli szakbarbárok nevében szeretném megtenni, akiket, szemben a közhiedelemmel, nem a hit nélküliség különböztet meg leginkább a hittel és hozzáértéssel nem rendelkező emberektől, hanem az, hogy ők értenek valamihez – szemben az előbb mondottakkal. (Derültség, szórványos taps.) Nem szokásom sem nekem, sem a FIDESZfrakciónak, hogy a bolsevizmusra való utalgatással intézzük el a velünk szemben fölhozott tartalmi érveket. Én sem kívánok ezek sorába lépni, nem fogom ezt tenni. Soha nem állítottam és nem is merném azt állítani Szabó Ivánról – akit egyébként tisztelek – , hogy valaha is ehhez az eszmeáramlathoz tartozott volna. Mégis, föl kell hívnom a figyelmét valamire, ami kísérteties hasonlóságot mutatott az Ön felszólalásában a bolsevik jogfelfogás kiindulópontjá val. Mindannyian tudhatjuk azt, hogy a bolsevizmus társadalomfölfogásának egyik sarokköve volt, hogy a jogra mint olyanra nincsen szükség, mert a becsületes, hittel teli szocialista embertípus tagjainak, az ahhoz tartozók egymás közötti viszonyainak szabál yozására semmiféle jogszabályra nincsen szükség. Erre a legjobb példa egyébiránt, ami jelenleg is uralkodik Kínában: nincsen polgári törvénykönyv, mondván, hogy a becsületes, hittel teli kínai emberek nem válnak, következésképpen a lakóközösségek intézik a válópereket, illetve a válóügyeket. Remélem, hogy Szabó Iván beadványai között – ha voltak ilyenek a módosító indítványokban – nem szerepel ugyanezen logikai kiindulópontból a nyílt szavazás melletti érvelés, ami hasonló eredményre vezet, ha végiggondolom az Ön érvelését. Ugyancsak fontosnak tartom elmondani azt is, hogy bizony a reneszánsz óta NyugatEurópában az a meggyőződés erősödött meg, miszerint a mindenkori hatalmon lévőkkel szemben egyedül a bizalmatlanság jogosult: nem elegendő, ha bízunk a hatal mon lévőkben, hanem velük szemben a hatalmon nem lévőknek mindenkor teljes körű jogi garanciákkal kell rendelkezniük. Erre épül, és ebből a célból is építették föl az egész nyugateurópai politikai intézményrendszert. Úgy gondolom, még egy kérdésre feltétl enül reagálnom kell, ez pedig a Rákosiféle jogrendszer állítólagos garanciái. Nem óhajtok semmiféle jogfilozófiai és jogelméleti vitába szállni Szabó Ivánnal – ha lesz rá időnk, szívesen megteszem – , most csak egy apróságra szeretném felhívni a
