Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ):
419 SZABÓ ERIKA, DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájában mindenekelőtt arra szeretnék kitérni, hogy szükség vane egyáltalán most erre a törvényre, és lehetsé gese most megfelelő törvényt alkotni. Való igaz, a rendszerváltás, illetőleg rendszerváltozás az élet megannyi területén szükségessé teszi az új szabályozást és a hatályos jogszabályok felülvizsgálatát. Jogrendszerünk átalakítása egyébként is rengeteg mun kát kíván, főként akkor, ha a Parlament a szorítás kényszere folytán elhamarkodottan, koncepció nélkül alkot törvényeket. Most is ez a veszély fenyeget. Előttünk egy olyan kidolgozatlan, levegőben lógó törvényjavaslat áll, amelyről már ma nagy biztonsággal megjósolható, hogy gyakorlati megvalósítása során számos módosításra lesz szüksége. A törvényeket pedig hosszú távra szokták megalkotni. Az új Parlament eddigi munkáját egyfajta törvényalkotási láz jellemezte. A kapkodás eredménye már megmutatkozott abban , hogy nem mindig a megfelelő jogi eszközökkel szolgáltuk a célt, és nem számoltunk eléggé a mellékhatásokkal. Hetekre, hónapokra viszont nem lehet törvényt alkotni. A mennyiség ugyanis nem pótolja a minőséget. Itt szeretnék kitérni dr. Füzessy Tibor hozzá szólására. Idézem: "Nagyon jól tudjuk és látjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatok jogi és államigazgatási szempontból nem tökéletesek, számos kisebb és nagyobb hibával terheltek, mégis az a véleményünk, hogy elég, ha a jelentéktelenebb hibák kiküsz öbölésére, korrigálására majd egy nyugodtabb korszakban kerül sor." Füzessy képviselőtársunk tehát elismeri a kisebbnagyobb hibákat, a korrigálás igényét viszont már csak a jelentéktelenebb hibákra korlátozza. (Mozgolódás. Dr. Salamon László közbeszólása: Fordítva!) Véleményem szerint elég lett volna egy új választási törvényt megalkotni, s azzal párhuzamosan módosítani a tanácstörvényt, valamint az Alkotmányt. Az önkormányzatokról szóló törvény ráért volna megszületni akkor, amikor a hozzá szorosan kapcso lódó törvények, az új földtörvény, a tulajdonreformról és az államháztartásról szóló törvények már ismertek. Az újonnan megválasztott képviselőtestületek gyakorlati tapasztalataira is építkezhetik. Ezért a törvényjavaslat ilyen formában történő elfogadása esetén a koraszülöttség minden jegyét magán fogja viselni: gyenge és fejletlen lesz. Bár a kormányzat illetékes szakembere többször is hangsúlyozta, hogy a javaslat hosszú, szakemberekkel és a pártok képviselőivel folytatott tárgyalások eredményeként, alap os előkészítés után jött létre, annál inkább sajnálható, hogy ilyen rosszul sikerült. Nem tartalmazza azokat az alternatívákat, melyek a pártközi tárgyalások eredményeként koncepció formájában létrejöttek. Láthatóan kerettörvénynek készült a javaslat, mive l túl sok az ismeretlen tényező, akár a feladatkörök megosztását, akár a hatáskörök elválasztását nézem – az önkormányzatok tulajdonáról és gazdálkodásáról nem is beszélve – ; szerintem ez az egyenlet a leendő önkormányzatok számára nem megoldható. Rátérve a törvényjavaslat egészét érintő koncepcionális kérdésekre, mindenekelőtt az alapelvek érvényesülését kell vizsgálat alá venni. Azért is, mert a belügyminiszter úr miniszteri bevezetőjében említést tett arról – idézem – : "A javaslat követi azokat az alapve tő követelményeket, amelyeket az Európa Tanács 1985ben elfogadott önkormányzati chartája tartalmaz, és amelyek mostani elfogadása fontos lépés lehet az Európa tanácsi tagságunk elnyeréséhez, az európai demokráciához való felzárkózásunkhoz." Ezzel bizony k omoly feltételrendszert alakított ki a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ennek fényében elsőként az önkormányzati jogok egyenlőségének elvéről szeretnék beszélni, ezt a törvényjavaslat negyedik szakasza tartalmazza. Két olyan önkormányzat létezik a törvényj avaslat szerint, amely ebbe az alapelvbe ütközhet. Az egyik a vármegyei jogú város, amely saját területén ellátja a vármegyei önkormányzati feladatokat,
