Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
417 rendelkezésben és a vállalkozásban. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. Önként vállalhatja minden olyan helyi ügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizá rólagos hatáskörébe. Fontos garanciális szabály, és paradox módon épp az önkormányzat szuverenitását biztosítja az a rendelkezés, amely szerint a törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. Korábban ezt a törvénytől az államtitkári rendelkezésig minden, jogalkotással felruházott szerv vagy személy megtehette. Az új szabályozás szerint a kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlésnek döntenie kell az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételekről. Nem egyedülálló magyar megoldásról van szó. Szinte szó szerint hasonló rendelkezés található meg az ÉszakRajna – Vesztfália tartományi önkormányzati törvényben, de más európai önkormányzati törvényekben is. Az egyik felszólal ó felvetette, hogy az Alkotmányban kellene felsorolni az önkormányzatok hatáskörét, így az nem függne a továbbiakban még az Országgyűlés belátásától sem. Nos, az európai alkotmányok nem vállalkoznak ilyen feladatra. Sőt a kontinentális önkormányzati törvén yek sem tartalmaznak teljes taxációt, megelégednek – az ilyenek különösen – fordulattal, illetőleg a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdések szabályozásával, amelyeket az Önök előtt heverő javaslat is tartalmaz. A javaslat megszüntet min den, a korábbi rendszerből ismert olyan jogkört, amely az önkormányzat és szervei felett központi vagy területi állami szerv számára irányítási vagy területi jogosultságot eredményezne, és ezáltal az önkormányzat szabadságának a korlátozására alkalmas lenn e. A jogorvoslat megszünteti az önkormányzati megye felettes állami hatóság jellegét. A megye tevékenységét a települési önkormányzatoktól világosan elkülönülő állami közszolgáltatások terén fejti ki; és a funkcionális elkülönülés egyben garancia a helyi g azdálkodás önállóságára és befolyásmentességére. A javaslat egyedül a főispán vagy kormánymegbízott számára állapít meg általános törvényességi jogosítványt, amely a határozat, rendelet felfüggesztését azonban nem foglalhatja magában; és ez a jogosítvány s zigorúan csak az önkormányzati döntés jogszerűségének elbírálására nyújt lehetőséget, és kizárja annak célszerűségi vizsgálatát, sőt a más nyugateurópai, például belga jogrendszerekből ismert helyi közérdek sérelmének megállapítását sem foglalja magában. Ha azonban a főispán és az önkormányzat a törvénysértés kérdésében nincs azonos véleményen, a végső döntést az ügyfajtától függően az Alkotmánybíróság – abban az esetben (és ezt Áder Jánosnak mondom ) ha a tanácsi rendelet törvénysértéséről van szó – , egyé b ügyekben rendes bíróság mondja ki; így csak bírói szerv határozhat rendelet megsemmisítése, illetőleg határozat felfüggesztése tárgyában. Speciális ellenőrzési jogkört gyakorol az önkormányzat gazdálkodása felett az Állami Számvevőszék, azonban a más jog okban (például Ausztria, Franciaország stb.) gyakorolt módszertől eltérően rendkívül szűk körben: pusztán a normatív állami támogatás felhasználását illetően. Ha pedig a képviselőtestület alkotmányellenesen működik, azt a Minisztertanács javaslatára az Ors zággyűlés oszlathatja fel. A Minisztertanács szabályozási és irányítási jogkörébe utalt, a polgármesterhez telepítendő államigazgatási hatósági jogkörök ellátása az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem érinti, így önállóságukat nem is veszély eztetheti. Ehhez hasonló megoldás az úgynevezett átruházott hatáskörökben gyakorolt kormányzati irányítás és ellenőrzés Európa egyes területein, így Ausztriától az NSZKn keresztül Belgiumig általánosan elfogadott. A törvényességi ellenőrzésre, pénzügyi vi zsgálatra, illetőleg az országgyűlési intézkedésre vonatkozó rendelkezések nem az önkormányzatok érdeksérelmére épültek be a törvényjavaslatba. Éppen ellenkezőleg: garanciális normák ezek, amelyek az önkormányzatok alanyainak a helyi közösségekben csorbíta tlan jogait
