Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
412 A másik súlyos probléma, hogy a tervezet több olyan új fogalmat is tartalmaz, amely definiálatlan, illetve pontatlan. Mit értsünk az önkormányzati hatósági ügy fogalmán? Hogyan határozzuk meg az önkormányzat i jogkört? Mikor alkot rendeletet az önkormányzat, és mikor hoz határozatot? Ugyancsak definiálatlan a közmeghallgatás fogalma. A tanácsnok fogalmát pedig két tisztségre is használja a tervezet, hiszen tanácsnok az is, aki meghatározott önkormányzati felad atkörök ellátására felügyel, egyfajta helyi tárca nélküli miniszter, de tanácsnok a bizottsági elnök is. A harmadik megjegyzésem. A tervezetben találhatunk néhány jogi bravúrt is. Az egyik, amikor a képviselőtestület döntésekor szavazategyenlőség keletkezi k. Itt a tervezet olyan diszpozitív szabályt tartalmaz, amely a képviselőtestület szervezeti és működési szabályára bízná a probléma megoldását. Milyen variációk fordulhatnak így elő? A városban elfogadják a törvényi ajánlást, és szavazategyenlőség esetén a testület a következő ülésen határoz. B községben úgy döntenek, hogy szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. C településen pedig úgy rendelkeznek, hogy ilyenkor a polgármester szavazata dönt. Hasonló lenne a helyzet a minősített tö bbség kérdésében is. Az egyik helyen a megválasztott képviselők több mint felének, a másikon a jelenlevők több mint felének, a harmadikon a jelenlevők kétharmadának, a negyediken a jelenlevők kétharmadának, de legalább a megválasztottak felének, az ötödike n a megválasztottak kétharmadának a szavazatára lenne szükség ugyanannak a kérdésnek az eldöntéséhez. Hasonló jogi bravúrnak kell minősítenem azt, hogy a törvénytervezet készítői a törvénysértés és az alkotmánysértés fogalmát összekeverik. A 97. §ból ugya nis erre lehet következtetni. Minden törvénysértő ügyben alkotmánybírói eljárást kívánnak lefolytatni. Azt gondolom, nem szükséges részletezni ennek beláthatatlan következményeit, de talán a részletes vitában lesz még idő erre is kitérni. A következő megje gyzés. Rengeteg kérdés megoldását utalja a törvénytervezet egyéb jogszabályok körébe. A polgármester államigazgatási tevékenységéért közszolgálati szabályok szerint lesz felelős. A jegyző képesítésére vonatkozó követelményeket valamilyen jogszabály állapít ja majd meg. Ké- szülnie kell egy fővárosi önkormányzati törvénynek. A megyei önkormányzatok feladatairól törvény szól majd. A Társadalombiztosítótól átvett bevételek részletes szabályait külön törvény tartalmazza. A jogszabály majd megállapítja, hogy a fő ispán milyen ügyekben gyakorol elsőfokú hatósági jogkört. A felsorolás természetesen nem teljes. Itt nemcsak az a probléma, hogy olyan kérdések kerülnek alsó szintű jogszabályokba, amelyeknek törvényben a helyük, hanem az is, hogy mindezeknek a jogszabályo knak az elkészítése reménytelennek tűnik szeptember 30ig. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a záró rendelkezésekből kimaradt az államigazgatási eljárás szabályaira való utalás. Így azután a helyi szinten is végre bekövetkező rendszerváltás n yomán megalakuló új képviselőtestületek és hivatalok működésük folyamán figyelembe kell hogy vegyék az 1957. évi IV. törvény alapelveit. Ezek a rendszerváltást beteljesítő önkormányzatok milyen alapelvek alapján fognak majd eljárni? "Az államigazgatási sze rvek eljárásukban következetesen érvényre juttatják a szocialista törvényességet, a demokratizmust és a humanizmust. Az államigazgatási szervek előmozdítják a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, a szocialista együttélés szabályainak a megt artását, az állampolgári fegyelem megszilárdítását."Ezt várjuk az új önkormányzatoktól, hogy milyen alapelvek alapján működjenek. Az idézet, hogy mennyire demagóg az az érvelés, amelyet az ellenzék használ, hogy nem alkalmas a törvényjavaslat a vitára. s s zeretnék két tanszékvezető egyetemi tanár tollából származó véleményt ismertetni. Schmidt Péterről és Ficzere Lajosról van szó, akik egy 12 oldalas
