Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 9. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az ülés tárgysorozatának megállapítása - Az Alkotmány módosításáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatok megkezdett általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BÁRDOS BALÁZS jegyző - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL ANTAL, DR. (MDF)
402 ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Mindezek után folytatjuk a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló tö rvényjavaslat, valamint az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitáját. Felkérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék felolvasni a nagyszámú jelentkezőkre való tekintettel az előzetesen jelentkezett első hat felszólaló nevét. BÁRDO S BALÁZS jegyző (olvassa) : Dr. Gaál Antal (MDF) dr. Kóródi Mária (SZDSZ) dr. Mizsei Béla (FKgP) dr. Kovács Pál (MSZP) dr. Áder János (FIDESZ) és Balogh Gábor (KDNP) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Hatos csoportokban fogj uk rendszeresen felolvasni a sorra kerülő képviselőknek a névsorát, akiket a főtitkárság jelentkezésük sorrendjében a pártok váltogatásával sorolt be. Szólásra következik tehát elsőként dr. Gaál Antal képviselőtársunk. Felszólaló: Dr. Gaál Antal (MDF) GAÁL ANTAL, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A Kormány beterjesztette az önkormányzati törvényjavaslatot azzal a valamennyiünk közös szándékának megfelelő céllal, hogy befejezzük a rendszerváltást, illetve annak második fázisáb an, az első fázisban megválasztott Parlament és felálló kormány után a helyi önkormányzatok felállásával, ténylegesen saját kezükbe vegyék saját dolgaikat az egyes települések lakói. Nagy munka, nagyon sok hozzászólást várunk az ellenzék oldaláról, kormány párti oldalról, amely módosítások formájában fog benyújtásra kerülni és nagy vitákat fog kiváltani, ez várható volt. De a múltkor, az indításkor az ellenzék padsoraiból általánosságban igen súlyos vádak érték ezt a törvényjavaslatot. Ezek a súlyos vádak vé gül is azt tartalmazták, hogy globálisan, egységében ez az önkormányzati törvény alkalmatlan, célját illetően. (Mozgás.) Talán legfőbb és legerősebb kritikai megjegyzések azok voltak, amelyek úgy szóltak, hogy tanácsi színezetű hangulatú, volt sztálini tan ácsi színezetű, de elhangzottak olyan kitételek is, amelyek a múltra utaltak, hogy mikszáthi hangulatú. Hát tudjuk, hogy mit tartalmaznak ezek a vádak. Nos, egykét szót erről szeretnék szólni. Alkalmazhatóságát illetően valóban el kell fogadnunk és el is fogadjuk, hogy nagyon sok csiszolásra vár ez a törvénytervezet, de azért egykét apróságot – amik nem is olyan apróságok – nem szabad elfelejtenünk. Ha a fogyaszthatóság oldaláról nézzük, márpedig a fogyaszthatóság alatt azt értjük, hogy ezzel az önkormány zattal felállásuk után úgy a tisztségviselőket illetően, akiket megválasztunk, úgy azokat a lakosokat, akik ezzel élni fognak, demokratikus önkormányzatban még nem működtek tisztségviselőként és demokratikus önkormányzatban még nem éltek, mint lakosok. Neg yven évig tanácsi rendszerben éltek, tehát az önkormányzati törvénynek azokat a kis finomságait, amik most itt elő fognak kerülni, első fokon, elsősorban amikor abban élik meg az önkormányzatot, hogy beleszólhatnak saját dolgaikba és annak irányításába, ne m fogják észrevenni, és nem is ez lesz a döntő. Nagyon szélsőséges példát mondok, de elgondolkozhatnak uraim azon, hogy az NDKban új önkormányzati törvény nélkül megtartották a tanácsválasztásokat. Mi volt ennek a lényeges tartalma? Az volt a lényeges tar talma, hogy a tanácsok működésének lényege, annak ellenére, hogy volt tanácsi törvény, nem a tanácsi törvény szigorú paragrafusai volt a lényeg, hanem az, amilyen szerepet ez a tanácsi szisztéma betöltött a pártállamban. Az, hogy az úgy működjön, ahogy kel lett, maga a pártállam, hiszen tudjuk, hogy a tanácsok végül is legvégső végrehajtói és képviselői voltak a pártállamnak. Amikor az NDKban megszűnt a pártállam, már abban a percben rögtön megváltozott
