Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, DR. az Országgyűlés elnöke:
395 Igen. Kérem szépen, itt vannak kiváló jogászok, majd mindjárt fokozatosan eldön tjük a kérdést. Tudniillik a népszavazás még nincs elrendelve, Torgyán József úr! A három hónap azt követően számít. Dr. Orbán Viktor kért szót. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Ügyrendi javaslatom van. Ez t a kialakult konfliktust a patthelyzetet szeretném megoldani azzal, hogy megfontolásra javasolnék valamit az elnök úrnak. Azt kérdezném és ajánlanám megfontolásra, hogy nem lehete az Ön által idézett Házszabálypasszust úgy értelmezni, hogy nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a bizottsági elnökök most itt nyilatkozzanak, és a jogalkotó szándékából teljesen világosan kikövetkeztethető, hogy megvan a lehetősége arra a bizottsági vezetőknek, hogy most itt nyilatkozzanak arról, hogy nem tartják szükségesnek a bizottsági álláspont kialakítását, hiszen valójában az a lehetőség, amely az említett megoldásra vonatkozik, és hogy az elnöknek és a bizottságnak ilyen joga van, az a törvény esetében igaz, és ha szó szerint vesszük a Házszabályt, amit Ön mondott, akko r az országgyűlési határozatra nem lenne igaz, holott nyilvánvaló, hogy a törvény esetében szigorúbb eljárást ír elő a Házszabály, mint egy országgyűlési határozat esetében. Következésképpen az a szakasz, amit Ön idézett, az egy jogot ad meg valójában, a b izottsági tárgyalás lehetőségét adja meg egy határozat esetére, nem pedig elvesz jogot. Tehát következésképpen az a szakasz, ami a törvényalkotásra vonatkozik és ezt a lehetőséget megadja a bizottsági elnököknek, analóg módon erre az esetre megítélésem sze rint használható. Ez egy álláspont. Tehát kérem, hogy fontolja meg, hogy ennek alapján nem lennee elrendelhető most itt egy szavazás. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Én magam hasonlóképpen gondolkodom, mint Dr. Orbán Viktor. Két lehetőség van. Ha a képvise lőtársaimnak van türelme, és egy rövid szünetet rendelek el, és összeül a bizottság és kialakítja az álláspontját. Ugye, ez az egyik variáció. A másik pedig, hogy az Országgyűlés nem tartja szükségesnek, tehát maga a bizottság elnöke nem tartja szükségesne k a bizottság összehívását, de ezt az Országgyűlésnek meg kell szavaznia ebben az esetben. (Helyeslés.) Kérem szépen. Elnök Úr! Szabad György képviselőnknek adom meg a szót. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Szabad György (MDF) SZABAD GYÖRGY, DR. az Országgyű lés elnöke: Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Országgyűlés! Teljes mértékben Orbán Viktor javaslatával értek egyet. Értelemszerűen alkalmaznunk kell a Házszabály 43. paragrafusának (3) bekezdését, hiszen itten összevont vitát tartottunk, magyarán mondva álta lános és részletes vita, mivel határozatról van szó, együtt bonyolódott le. A 43. paragrafus (3) bekezdésének második mondata pedig kimondja, hogy a részletes vitában benyújtott módosító javaslat esetén a hatáskörrel rendelkező bizottság elnökének javaslat ára az Országgyűlés dönt arról, hogy kiadjae a javaslatot a hatáskörrel rendelkező bizottságnak véleményezésre. Úgy gondolom, értelemszerűen ez annyit jelent, hogy egy alacsonyabb szintű jogszabály alkalmazásánál a magasabb szintű jogszabá lyra vonatkozó tétel alkalmazása a legcélravezetőbb és a legjogszerűbb. Magyarán mondva azt javaslom elnökünknek, hogy kérdezze meg egyenes kérdéssel az alkotmányügyi bizottságnak az elnökét, kívánjae a módosító javaslatot bizottsági tárgyalásba vonni, s ha ő nem kívánja, akkor az Országgyűlés szavaz a tekintetben, hogy egyetérte a bizottság elnökének állásfoglalásával. Tehát nem szükséges az Országgyűlést két álláspont felől megszavaztatni. Köszönöm szépen. (Kis taps.)
