Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
391 idején a még nem szabadon vagy nem teljesen szabadon választott, pártállaminak is nevezett Parlament elfogadott, nem tudom, miért tiszteletreméltóbb annál, mint amit ez a Parlament elfogad. Arra kérem a képviselőket, hogy ha valóban komolyan vesszük azt, hogy mi engedelmeskedünk a népakaratnak, sőt a nép töredéke akaratának, akkor végre tegyük lehetővé, hogy népszavazás legyen, hiszen most már a vita azon a szinte n van, hogy azt jelentjük ki, hogy télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. (Derültség.) Ez kétségkívül igaz. Fölhívom a figyelmet arra, hogy szeptember 30a körül szüret szokott lenni. (Derültség.) Minden dátummal kapcsolatban fölvethetők nehézség ek. Itt egy bonyolult konstrukcióról van szó, hiszen az országnak a helyhatósági választásokat meg kell tartani, a népszavazást is meg kell tartani. Azzal is számolni kell, ha a népszavazás eredményes és a közvetlen választás hívei sikert aratnak, akkor el nökválasztást is kell tartani. Kétségkívül mindenkinek még egyszer meg kell gondolni, hogy mekkora felelősséget vállal abban, hogy most nem lehet megtartani a népszavazást. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Király Zoltán képviselő kér szót. ( Mozgolódás.) Felszólaló: Király Zoltán (független) KIRÁLY ZOLTÁN (független) Hallva a fölzúdulást, mert szólásra jelentkeztem, nyugodtan mondhatom, hogy akit zavar, hogy szólok, menjen ki a folyosóra. (Mozgolódás.) Úgy gondolom, miután én is végighallgatok mindenkit, zúgolódás nélkül, gondolom, hogy elvárhatom, hogy engem is végighallgassanak. A zúgolódás mindenkinek a fölszólalás érdemi részét tekintve joga, de nem előjogként illeti meg. Szeretném azzal kezdeni, amit Tamás Gáspár Miklós a végén mondott: én is úgy gondolom, hogy azokat, akik az aláírásgyűjtést kezdeményezték – ebbe magamat is beleértem – , valóban egyfajta felelősségvállalás is vezetett. Szeretném még egyszer megismételni: úgy gondolom, Antall miniszterelnök urat is a felelősségérzet vezette, a helyhatósági választásokért érzett felelősségérzet, amikor azt a javaslatot tette egy héttel ezelőtt, hogy decemberre tűzzük ki a népszavazás időpontját. Eközben az ideiglenes köztársasági elnök úr ideiglenes jelleggel gyakorolhassa valamennyi jogát. A másik dolog: nem érzem összeegyeztethetetlennek azt, hogy a népszavazás tisztább helyzetben, a helyhatósági választásokat nem sértve, a helyhatósági választások után tűzessék ki. A másik dolog: Roszik Gábor az elmúlt évi időközi választásokra hivatkozott. Neki ebben igaza is van, ám pontos úgy lehet csak a kép, ha azt is tudjuk, hogy 4 választókerületben volt, s nem az egész országot érintő választási kampány zajlott. Tegyük hozzá azt is, hogy éppen Szegeden az első fordulóban – felejtsük el, hogy nyár volt , vagy sem – nem mentek el az emberek július 22én az időközi választásokra. Csak a megismételt választás volt eredményes. Hadd tegyek még mindehhez egy drasztikus szempontot is, mert az időjárásra hivatkozni nem jó dolog. Az iskolák és a művelődési házak azok a helyszínek, ahol többségében országosan lezajlanak a képviselőválasztások, most ezek lesznek helyszínei a népszavazásnak és a helyhatósági választásoknak is. A művelődési házak jelentős része ilyenkor szintén szünetel. Az elmúlt évek gyakorlatát fi gyelembe véve az általános és az egyéb állami iskoláknak mintegy egyharmadában van évente – nyilvánvalóan a nyári szünetben – felújítás. Ezek az akadályok is az ellen szólnak, hogy most meg lehessen tartani. (Mozgolódás.)
