Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
389 kel l lebonyolítani, hogy minél jobban, minél tisztességesebben, koncentráltabban tudjunk a helyi választásokra, az önkormányzatra fölkészülni. Ezért javaslom – bár nekem a július 22i időpont jobban tetszett volna (derültség) – hogy az Országgyűlés a benyújto tt határozatot elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Nagy taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Szabó Lajos képviselő következik (Független Kisgazdapárt) Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársai m! A falusi bálban, amikor a botlábú táncost otthagyta a táncosa a parkett közepén, és megkérdezték a fiatalembertől, hogy: miért hagyott ott a lány, azt felelte: jól táncoltam, csak rosszul fordultam! (Derültség. Taps.) Körülbelül ilyenformán járt most Ki rály Zoltán úr, képviselőtársam (derültség és taps) , akit ugyan még április elején Hódmezővásárhelyen a Visszhang utcai olvasókörben az ottani választópolgárok figyelmeztettek arra: igaz, hogy ez a magyar csárdás olyan, hogy kettőt jobbra, kettőt balra, d e a forgást is ebbe a ritmusba kell beleilleszteni, mert ha nem így van, akkor a tánc nem jó. (Mozgás.) Hogy most pontosan mihez szeretnék szólni? Az időponthoz – én egész életemet a mezőgazdasági lakosság között éltem és pontosan tudom, hogy július 29e a z az időpont, amikor a mezőgazdaságban igenis egy kis szusszanásnyi nyugalom van, mert akkorára már a mai technikai körülmények között az aratásnak jócskán vége van és még nem következtek be a többi őszi betakarítási munkák. Tehát a mezőgazdaságot nyugodta n kikapcsolhatjuk. Választópolgáraimmal széles körben beszélgetéseket folytattam, és tájékozódtam arról, hogy hogyan ítélik meg ezt a kérdést. El kell mondjam őszintén, hogy vannak sokan olyanok is, akik ebben a kérdésben szeretnének népszavazást, tehát ho gy a köztársasági elnököt népszavazással választják, többségük azonban olyan, aki bízik a Parlament döntéseiben. Abban azonban mindenki egységes volt, azok is, akik közvetlen választást akartak volna, hogy most provokálni ezt a népszavazást felelőtlenség. (Úgy van! Úgy van! – Taps középről és a jobb oldalról.) Nem szeretném azt is kimondani, csak hozzágondolom, hogy talán valami tudatosság is van benne. (Mozgás.) Azt is felelősséggel elmondhatom, hogy mindazok, akik népszavazással akarnak köztársasági elnök öt választani, szívesebben elmennek a népszavazásra most a júliusi melegben, mint esetleg egy decemberi esőben, ólmos esőben, ködben, hóviharban vagy ne soroljam tovább. (Derültség.) A magam részéről ezért a hódmezővásárhelyi választópolgárok véleményét kö zvetítve a Parlamentnek: javaslom a július 29i időpontot, Márta napját, mert ez is éppen olyan kedves névnap, mint a december 2i Melinda, csak most jobb az időjárás. (Derültség és taps.) Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Salamon László kért szó t. Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden szeretnék reflektálni Király Zoltán képviselőtársunk azon megjegyzésére, hogy tudomása szerint csak a FIDESZ lett volna az a párt (mozgás) , amelyik a k öztársasági elnök Parlament általi választását kifejezett választási programként vette volna fel. Már a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos alkotmánymódosítási vitában is utaltam arra, hogy az 1989. szeptember 18ai Nemzeti Kerekasztalmegállap odáson valamennyi párt, köztük a mostani kezdeményezés fő támogatója, a Magyar Szocialista Párt jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt is azon az állásponton volt, hogy végleges megoldásként a Parlament válassza majd meg az ország államfőjét és csak id eiglenes megoldásként fogadja el négy párt azt a megoldást, hogy egy
