Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 4. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A népszavazás elrendeléséről szóló orzsággyűlési határozati javaslat megtárgyalása - BALÁS ISTVÁN, DR. a napirendi pont előadója:
383 Átadom a szót dr. Balás Istvánnak, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnökének, a napirendi pont előadójának. Dr. Balás István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója B ALÁS ISTVÁN, DR. a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az eddig előterjesztett törvényjavaslatoktól eltérően most nem a Kormány, hanem egy országgyűlési állandó bizottság állította össze azt az országgyűlési határozatterve zetet, amelyet 153 – as sorszám alatt kezükben tarthatnak. Ennek a tervezetnek három része van: – az első részben a kérdés megfogalmazására kerül sor, – a második részben egy időponti javaslat található a népszavazás pontos, naptárszerű megjelölésével, – a h armadik részben pedig technikai jellegű, ugyancsak naptárszerű megjelölések észlelhetők. A bizottság számára a legnagyobb gondot magának a kérdésnek a megszövegezése jelentette. Ennek két oka volt. 1. Legfontosabb oka az, hogy amikor az aláírásgyűjtő szemé lyek aláírásokat gyűjtöttek, nyilván nem tanulmányozták a Magyar Közlönyt, és nem gondoltak arra, hogy egységes kérdést kellene az országban körözni. Ennélfogva hathét, egymástól eltérő megfogalmazású kérdés szerepel, amelynek az iránya is más volt. A kér dések egyik része eldöntendő, a másik pedig egy meghatározott célt elérni szándékozó jellegű volt. Ezért a bizottság nem tehetett mást, mint hogy a vélhető állampolgári akaratot egyértelműsítve, önmaga fogalmazta meg a kérdést. 2. A másik problémát az jele ntette, hogy a népszavazásról szóló törvény 5. paragrafusának (1) bekezdése szerint kétfajta népszavazás képzelhető el: – az egyik az úgynevezett törvényt megerősítő, – a másik pedig törvényhozást nem igénylő, eldöntendő kérdésre irányuló népszavazás. Hog y miért így szól ez a törvény, annak több oka lehet, mellesleg az is, hogy amikor elfogadták múlt év június 1jén, már működött ugyan az Ellenzéki Kerekasztal, de még nem működött a háromoldalú egyeztető nemzeti tárgyalás, következésképpen ez a törvény nem került többpárti kritika alá meghozatala előtt. A bizottság észlelte, hogy itt vannak koncepcionálisan vitatható kérdések, norma, szövegezés szempontjából vitatható kérdések egyaránt. Egy ilyen sajátosság az is, hogy a bizottságnak el kellett döntenie, ho gy ez a mostani népszavazás az úgynevezett A pont szerinti, tehát a törvény megerősítésére kiírandó népszavazáse vagy sem. A bizottsági ülésen rendkívül éles, két és fél óráig tartó vita folyt erről a kérdésről. A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjén ek volt az az álláspontja, hogy koncepció tekintetében ez a törvényhez fűződő viszonyt is ki kell hogy fejezze a kérdés megfogalmazásakor. Ezt a bizottság összességében is osztja. A Magyar Szocialista Párt álláspontja az volt, hogy a kérdés feltételekor ne legyen utalás arra, hogy időközben ebben a kérdésben alkotmányszintű rendezés született. Nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, amikor a konkrét kérdés megszövegezésére került sor. Valójában több szövegezés között kellett vá lasztanunk. Az SZDSZ ismertetett álláspontja eredetileg úgy szólt, hogy a kérdés maga utaljon arra, hogy ebben az ügyben egy konkrét, alkotmányos rendelkezés van, tehát úgy kell feltenni az állampolgárnak a kérdést: "Megerősítie ön az alkotmánynak azt a r endelkezését, hogy az Országgyűlés válassza a köztársasági elnököt?" Ez természetesen azzal a veszélyhelyzettel járt volna – bár nem vitásan logikusan végigvitt koncepcionális kérdésről van szó – , hogy aki erre a kérdésre 'igen" – nel válaszol, az azt jelent i, hogy ő nem akar választani köztársasági elnököt és fordítva. Végül is az indítványtevő javaslatát visszavonta.
