Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
37 A XVIII. században Mária Terézia alatt jelenik meg az első olyan ismert ábrázolás, amelyik tényleg a szent koronát és az állami címert most már ö sszekapcsolja. Ez az összekapcsolás az igazán tiszteletet érdemlő királynőnek egy gesztusa volt Magyarország iránt. Egy olyan gesztus volt, amely egybekapcsolódott a Habsburgok azon törekvésével, hogy az ó dinasztiájukat és az uralmuk alatt álló országok f ölötti regnálásukat minél inkább kiemelje. Megjelennek sorban, egymás mellett a Habsburgok uralma alatt álló országok címerei - mindegyiken rajta az illetékes korona. Azután, amikor a NémetRómai Birodalom sajátos állását széttöri Napóleon, és megalakul az osztrák császárság, akkor ezt elrendezik egy hierarchiában. Ez az alig fél évszázada összekapcsolt címer és korona alárendelődik egy osztrák császári koronának. Tehát ott van összekapcsolva, de nagyon kétséges, hogy az önálló magyar állami létet jelképezv e, hanem; nagyon is valóságosan, a császári korona alatt elhelyezkedve. A magyar heraldikusok küzdelmének eredménye lett, hogy, azután a császári címerben mindezt úgy rendezték el: fönn van a császári korona, alatta a többi koronák és a magyar a kétfejű sa s mellén - de a császári korona alatt. A magyar állami jog - ahogy azt Katona Tamástól hallottuk - verekedett azért, hogy ez ne így legyen, hogy a magyar címert., koronástul együtt, kiemeljék ebből az állapotból. Igyekeztek ezt külön ábrázolni, de a Habsbu rghatalom ragaszkodott ehhez a konstellációhoz. Változás - Katona Tamás is jelezte - '48ban volt: visszautaltak erre a különállási törekvésre, és ezt helyezték mint kívánalmat a törvénybe. Aztán jött '49, pontosan úgy, ahogy azt Varga János elmondotta; 6 7ben alakult ki az, hogy a két címer - az osztrák császári és a magyar királyi - egymás mellé került, formailag szinte már egyenlősítve. Nem indoklom meg, miért mondom, hogy "szinte", de nem indokolatlanul teszem. Az álom, hogy itt egy ezeréves összekapcs oltságról van szó, szép álom, de álom. Mikor jelentkezik a magyar törekvés most már teljesen egyértelműen nem mellérendelt állapotban? A magyar címer az osztrákkal - persze, nem alárendelt állapotban , hanem megvalósulva 1918ban, a Habsburgbirodalomból való kiszakadásunkkal. A Kossuthcímer történeti alapszíne teljesen hibás, ez egy primitív leegyszerűsítés. A középkori magyar történeti címerünket emancipálták ebből az állapotból, és ehhez nyúl vissza 194546- pontosabban, formálisan '46, de gyakorlatila g már '45től ez használódik , és ehhez nyúl vissza, vérrel szentelve meg ezt az állapotot, 1956. Egyetértek tehát azokkal, akik azt mondják - mint Kéri Kálmán, azzal a tűzzel , hogy őrizzük mind a kettőt, de vegyük tudomásul: az álom ennek a kettőnek az az összekapcsolása, amit dédapáink, nagyapáink, apáink láttak. És így egy rövid korszakon át érvényesült. Még egy dolog. Egyes heraldikusok okfejtése utal arra, hogy van néhány unikális eset - így kell mondanom , amikor nem királyságban is van korona. Fé lreértés ne legyen: nagyon sok helyen van korona - a címerpajzson belül. Maradjon is a kettős kereszt tövében az a szimbolikus korona, feltétlenül. Ez középkori eredetű. Ez ugyanaz, mint ami a lengyel címerben megjelenik - a pajzson belül. De ha mi arra a bizonyos felső peremre rátesszük a koronát, heraldikailag - és azt kell mondanom: diplomáciailag - magyarázatot kíván, hogy noha ott van, mi nem királyság vagyunk. Kövessük a legjobb hagyományainkat! Őrizzük a középkori eredetű címerünket, amely tényleg az egyik legrégebbi állami címer Európában! Őrizzük a koronánkat, amelyhez hasonlóval, nemzeti függetlenségét védő ország, kevés rendelkezik! Ennek alkossunk egy törvényt - de ne tekintsük az egyetlen lehetséges hazafias megoldásnak a kettő ilyenformán való összekapcsolását! Képviselőként szóltam, netán történészként. Én messzemenően alávetem magam a többségi határozatnak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Gerbovits Jenő képviselő. Átadom a szót. Felszólaló: Ger bovits Jenő (FKgP)
