Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Kérdések: - ELNÖK (Szabad György): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár:
330 Kérdésként merül fel, hogy így készülünk a világkiállításra, miközben Buda vendéglátását szétverjük. Kérdezem: igaze az a szóbeszéd, hogy a ZOTO fantázianevű külföldi cég a részvénytársaság egyik vezetőjének 9 éves fia nevén van bejegyezve? (Zaj.) Mese vagy valóság, hogy a részvénytársaság a Budai várbeli üzletvezetőket helyettessé minősítette vissza, és föléjük egy főigazgat ót nevezett ki gépkocsivezetői képzettséggel, és ez az illető személy a kinevezése előtt hulladékbegyűjtéssel foglalkozott? (Derültség.) Bizony nem ártana a kommunista rendszer vezetőkkel szemben támasztott hármas követelményéből az utolsót meghagyni, misz erint a szaktudást meg kellene követelni. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdést intézek Önhöz: milyen lépéseket kíván tenni a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében, és a nyilvánossságot hogyan fogja tájékoztatni a vizsgálat eredmény éről? Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Horváth Béla felszólalását, és kérem Pohankovics István államtitkárt a válasz megadására. Dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár válasza POHANKOVICS ISTV ÁN, DR. ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szóban megfogalmazott kérdés még nem tartalmazott két nagyszerű konkrétumot: a 9 éves tulajdonost és az egyfős vezetőt, aki nem rendelkezik szakképzett séggel. Általában azonban az esetek köre lefedi ezt a jelenségkört. Ennek kapcsán a válasz többékevésbé a Sabrin Tamás helyettes államtitkár által rádióban megfogalmazott múlt hét eleji válasz megismétlése, aki a rádióbeli választ hallotta, attól elnézést kérek, illetve aki ismeri a készülő törvénytervezet indoklását, attól is elnézést kérek. A Délbudai Vendéglátó Vállalat átalakulása sajnos nem egyedi eset, a vállalati struktúra, a vállalati vezetés átmentésének egyik tipikus esete, amelylyel a társadalm ilag ellenőrzött privatizációt kívánták megelőzni. Sajnálatos módon a hatályos jogszabályok alapján lehetőség nyílt arra, hogy a vállalati vezetők az állami vagyont, saját pozícióikat így menekítsék át gazdasági társaságokba. A Délbudai Vendéglátó Vállala thoz hasonlóan, különösen a kereskedelem és vendéglátás területén a vállalatoknak egy jelentős része önmagát vagyonkezelő vállalattá alakította át, és a vállalati vagyont jellemzően részvénytársaságba vagy néhány esetben korlátolt felelősségű társaságba vi tte. Az állami vállalatok egy része – így információink szerint a Délbudai Vendéglátó Vállalat is – már a részvényeit is nagyrészt értékesítette. Ezen a pénzen az általa alapított részvénytársaság alacsony kamatozású és csak hosszú idő után visszaváltható kötvényeit vásárolta meg. Ennek eredményeként az úgynevezett vagyonkezelő vállalat ma már szinte csak ezekkel a tulajdonosi rendelkezési jogokat nem biztosító kötvényekkel rendelkezik. Ebben a körben a vállalati vezetők a vagyon átjátszása során a rájuk b ízott közvagyont általában mélyen forgalmi értékük alatt vitték gazdasági társaságba, ahogy hallottuk: az üzletek bérleti jogát nulla értéken vették figyelembe. Az államot ennek folytán jelentős vagyoni veszteség érte. Mindez azért következett be, mert a r endszerváltást megelőző időszakban valós intézkedés nem történt. A spontán privatizáció káros hatásairól, az átalakulásnak nevezett folyamatokról az államigazgatás még hozzávetőlegesen megbízható információkkal sem rendelkezik. Ezt a helyzetet elfogadhatat lannak tartjuk, ezért azonnali vizsgálatot rendeltünk el az állam érdekeit legkirívóbban sértő, tudomásunkra jutott vállalati átalakulások, így többek között a Délbudai Vendéglátó Vállalat ügyében is. Szükségessé válik továbbá a vállalati vezetők felelőss égének a megállapítása, esetenként a szerződések bírósági felülvizsgálata is, az ilyen jellegű, úgynevezett spontán privatizációs ügyekben. Elrendeltük továbbá annak a felmérését, hogy az állami tulajdont a vállalatok milyen mértékben menekítették át társa ságokba. Félreértés ne essék: nem általában kifogásolt a gazdasági társaságok