Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Kérdések: - ELNÖK (Szabad György): - POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedekmi minisztériumi államtitkár:
327 Milyen módon kívánja hasznosítani a minisztérium az ott szerzett tapasztalatokat és biztosítani a munkások valódi beleszólását az üzem fontos ügyeibe? A miniszter úr véleménye szerint miképpen biztosítható az üzemekben a különféle régi és új munkás érdekvédelmi szervezetek esélyegyenlősége és egyenjogúsága? Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Deák Sándor kérdésfeltevését. Pohankovics államtitkár úr fog válaszolni. Dr. Pohankovics István ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár válasza POHANKOVICS ISTVÁN, DR. ipari és kereskedekmi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés elhangzott, írásos válasz nincs a kezemben, hiszen az események még ma is zajlanak. Tegnap, ahogy a munkástanács nem túl egyértelm ű telefonjelzéseire reagáltunk, 14 órára megérkeztünk. Először a reggeli műszaknál nem vették fel a munkát. A biztosító személyzet egész nap dolgozott. 14 órakor megérkeztünk a helyszínre. A munkástanács 6800 dolgozó jelenlétében addigra körülbelül egyezt ette álláspontját, és kéziratos formában 16 pontban átnyújtotta. A megbeszélésen jelen volt – mint ahogy a sajtóban jelezték – Győriványi Sándor és az Ipari Minisztérium két szakértője. Az esti órákig tartó érdekegyeztetés folyamán javasoltuk, hogy küldött i körben tárgyaljunk a munkástanács képviselőivel. Ők a nagy nyilvánosságot választották. Ez kellően meghatározta a vita parttalan menetét. A vitában léptennyomon összekeveredtek a helyi problémák, konkrétan a felsőbb szintű vezetőkkel való elégedetlenség és a nagyfokú terhet jelentő adminisztratív, műszaki vezetői és a néhány esetben feleslegesnek érzett rendészi létszám leépítésére vonatkozó kérelem az országos gazdasági helyzet az elmúlt héten megtett árintézkedések említésével. Ez a keveredés és a köve telmények nem kellő szétválasztása szinte lehetetlen helyzetbe hozta a tárgyaló küldöttséget a tekintetben, hogy időben, érdemben előrehaladjunk. Többek között azt kívánták volna, hogy a személyi jövedelemadót és a költségvetést érintő kérdéseket a helyszí nen szentesítsük aláírásunkkal. A tárgyalásokra az Ipari és a Kereskedelmi Minisztérium szerda reggel készült, miután a munkástanács írásban ezeket az elképzeléseit és követeléseit nem juttatta el az Ipari Minisztériumhoz a múlt héten, csak a tegnap reggel i eseményekből derült ki, hogy így határozott, konkrét kérések vannak, amely kérések egybeesnek a Kormány és az Ipari Minisztérium szándékolt intézkedéseivel. Gondolunk itt arra, hogy nem volt teljesen világos, hogy milyen jellegű, de valamilyen önállósodá si törekvés is megjelent. Mindenki tudja, hogy Oroszlányban két nagy termelőüzem van: a számottevőbb, nagyobb súlyú Márkushely és egy kisebb részleg, ahol a munkakörülmények rosszabbak, és ahol a munkáskollektíva bizonyos értelemben a helyi vezetőség nem k ellő határozottsága miatt nem érezte a rosszabb körülmény – magasabb bértétel megoldását, és ebből házon belüli megosztottsági kérdések is felvetődtek. A műszaki kiszolgáló részleg – mint szállító és karbantartó részleg – a gazdasági és a helyi munkaszerve zési problémákhoz csatlakozott. Ma 11 fős delegáció van a minisztériumban, így az oroszlányi bányák mind az öt vagy hat üzemének a képviselete jelen volt. Ahogy elhangzott, a kormánybiztos ebben az esetben már nem kérdés, hisz Bod Péter miniszter vezetésév el fogadták a munkástanácsot. Ma reggel fél tizenegyig volt szerencsém részt venni a megbeszéléseken, ahol személyi kérdésekre vonatkozó megállapodás született az első számú vezető kérdésében. A munkástanács ma már még anynyira sem tartotta fontosnak, mint tegnap a jelentős vállalati terhet jelentő, számukra improduktív létszám leépítésének a konkretizálását, határidőhöz kötését, holott egy ilyen tárgyaláson
