Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Szabad György):
325 például a Kormány, az MSZMP Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői. Az ezekben foglalt szabályozások meghatározták, hogy kik állapí thatnak meg és kiknek a kezdeményezésére olyan, arra érdemes személyek számára nyugdíjat, akik nem, vagy nem érdemeikkel arányos nyugellátásra szereztek jogosultságot. Kivételes nyugellátást kezdeményezhettek a Kormány tagjai, az MSZMP Politikai Bizottságá nak tagjai, a Központi Bizottság titkárai, osztályvezetői, az MSZMP megyei bizottságának első titkárai, a szakszervezeti főtitkárok, a Partizán Szövetség főtitkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országgyűlés elnöke. A többször módosított 3455/1971es számú rendelet ezen részét viszont hatályon kívül helyezte a Minisztertanács 3370/1989es számú határozatával. Átmeneti időszakot jelentett az a kezdődő szakasz, amikor a társadalombiztosítás a szociális és egészségügyi miniszter hatáskörébe került. 198 8. június 1jétől kezdődőleg a nyugdíjak kivételes elbírálásában a tárca minisztere is szót kapott. 1989. december 31től kezdve áll fenn a dr. Balsai miniszter úr levelében foglalt állapot, vagyis hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője dönt a kivételes ügyekben. A politikai érdemeken is alapuló korengedményes nyugdíjazás pedig 1990. január 1jével szintén megszűnt. Az állami vezetők nyugdíjával kapcsolatos különleges szabályokat a Magyar Közlönyben is kihirdetett nyilvános jogszabályok tartalm azzák. Ezek vitathatóak, de nyilvánosak. Mindezt azért részleteztem, hogy egyértelművé váljék, tájékozódásom alapján határozottan állíthatom, hogy nyugdíj kivételes alapon történő megállapítására, illetve kiegészítésére vonatkozó biztos rendelkezések nincs enek érvényben. A további elképzelésekről. Fölmerült az, hogy ugye, várhatóe, vane egy átfogó nyugdíjrendezésről, nyugdíjtörvényről elképzelésünk. A kérdésből nyilvánvaló, hogy ez meghaladja a Népjóléti Minisztérium illetékességét, hiszen az egész Kormán yhoz szól a kérdés. Mindenesetre a rendelkezésemre álló ismeretek és adatok alapján a következőt tudnám elmondani. A társadalombiztosításról szóló jelenlegi törvény nem nyugdíjtörvény, jóval bővebb annál, mert valamennyi társadalombiztosítási ellátásról re ndelkezik. Önálló nyugdíjtörvény szükségessége alapvetően attól függ, hogy a társadalombiztosítás felbomlike biztosítási ágazatokra. Ez pedig nem kodifikációs, vagyis jogi, hanem alapvetően közgazdasági és pénzügyi kérdésnek megítélhető. Minisztériumunk e lőterjesztésére a Kormány szociálpolitikai intézkedésekről is döntött legutóbbi ülésén. Tekintetbe véve a Társadalombiztosítási Alapnak azt hiszem, mindenki által ismert okokból bekövetkezett kedvezőtlen helyzetét, összességében csak 2,5 milliárd forintos szociálpolitikai csomagtervet fog az Országgyűlés elé terjeszteni. Ebben szerepel a családi pótlék és a nyugdíjak emelése is, valamint a gyed minimumának és a gyermekgondozási segélyen levők jövedelempótlékának emelése augusztus 1jétől. Ugyancsak emelni s zándékozunk a rendszeres szociális segélyeket és a nevelési segélyeket is. E kérdésben a végleges döntést a tisztelt Háznak kell meghoznia. És azt hiszem, most már csak egy kérdés maradna vissza, az állami kitüntetésekkel és kitüntető címekkel járó és most kifejezetten politikai jellegű nyugdíj kiegészítésének kérdése. Erre vonatkozólag az adatokat már említettem. A személyes véleményem – és ez most a személyes véleményem – pedig az, hogy mindazokért az érdemekért, az ilyen érdemekért járó ilyen jellegű jut tatásokat az a párt biztosítsa saját tagdíjaiból, amely ezeket a tevékenységeket érdemnek ismeri el, ha létezik ilyen párt. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) :
