Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. július 6. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 6. napjának korrigált kiadása - Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
310 csökkenti a Kormány operatív irányítási lehetőségeit, hiszen az igazgatók kinevezése és a felügyelet az ő hatáskörébe kerül, de megtartja az Országgyűlés ellenőrző szerepét is, és az önkormányzatok működőképességének feltételeit is. Kö szönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Szalay Gábor képviselő, SZDSZ. Átadom a szót. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Szalay Gábor (SZDSZ) SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Á llami Vagyonügynökségről szóló 1990. évi VII. törvény módosítását szándékozó 130 – as számú törvényjavaslat tervezet 3. §át olvasva, bizony legalább úgy elcsodálkoztam és meglepődtem, ahogy tisztelt képviselőtársunk, Torgyán József szokott elcsodálkozni és meglepődni. Csodálkozásom és meglepődésem még csak növekedett azáltal, amikor megtudtam, hogy a pénzügyi és költségvetési bizottság – épp úgy, mint a gazdasági bizottság – elfogadta, tulajdonképpen legalábbis első olvasatban ezt a 3. §t, keresztülbocsátot ta magán anélkül, hogy érdemleges vétót emelt volna. Miről is van szó? Tulajdonképpen a kormányzat magatartását én nagyon is értem, hiszen olyan súlyos adósságteherrel, amivel ez a Kormány küszködik, nem csodálható, hogy mindenből pénzt kíván csinálni, és lehetőség szerint minél többet magához kíván vonni. Annál kevésbé érthető viszont egyes képviselőtársainknak az a hajlandósága, amellyel feltétel nélkül asszisztálnak mindehhez, akkor is, amikor tulajdonképpen a leendő önkormányzati vagyon rovására történi k mindez. Úgy gondolom, nekünk – képviselőknek – kutya kötelességünk itt a Parlamentben választókörzetünk leendő önkormányzatának majdani vagyona mellett kiállni, hiszen hogyan nézhetnénk másként választóink vagy a leendő önkormányzatok képviselőinek szemé be, mely önkormányzatok képviselői esetleg – lehet hogy – pont barátaink, ismerőseink lesznek nagyrészt, hogyha nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy az önkormányzati vagyont megóvjuk. Rá kell döbbennünk – tisztelt képviselőtársaim – arra, hogy ha a 3. §t mi elfogadjuk, a Parlament azt megszavazza, akkor tulajdonképpen a leendő önkormányzatok gazdasági önállóságát fenyegetjük – legalábbis sok esetben. Ebben az esetben ugyanis csak az fog történni, hogy egyes önkormányzatok nem lesznek képesek önfin anszírozásra, és a kormányzat, a költségvetés őket támogatni kényszerül. Ez a megoldás a kormányzatnak nem lesz olcsóbb, viszont azt mindenképp el fogja vele érni, hogy az önkormányzatok tőle sokkal jobban fognak függeni, új függőségi viszony fog kialakuln i. Mi a magunk részéről azt támogatjuk, és természetesnek tartjuk, hogy privatizálnunk kell; sokkal inkább, mint a leendő önkormányzatok szakértelmére, képességeire bízni tulajdonképpen ezen vállalatokkal való gazdálkodást, a nem közüzemi tanácsi vállalato król van szó. Ezek az önkormányzatok sokkal inkább szedjenek adót, mint bért. Mi azzal is egyetértünk, hogy tulajdonképpen, ha már privatizáció, akkor azt csinálja a szakmailag feltehetően sokkal profibb vagyonügynökség. Mi azzal nem értünk egyet, abszolút módon, hogy a privatizáció eredményéből az önkormányzatok tulajdonképpen ne részesüljenek semmilyen részben. Épp ezért azt gondoljuk, hogy – általunk javasolt – legalább 50 százalékos mértékig az önkormányzatokat fel kell arra jogosítani, hogy a vagyonügy nökség által privatizált – esetlegesen privatizált – nem közüzemi tanácsi vállalatok értékesítéséből befolyó összeg felét tehát megkaphassák. Mivel sem az önkormányzati törvényjavaslat, sem a még el sem készült privatizációs törvény, sem a még el sem készü lt államháztartási törvény természetszerűen ezzel a kérdéssel nem foglalkozik, úgy gondolnánk, hogy a legbiztonságosabb az lenne, az a megoldás, ha a vagyonügynökségről szóló törvénybe – módosított törvénybe – kerülne nemcsak az belefoglalásra,
