Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
28 meghallgatottak, hogy mindig azt mondták: mit szólnánk hozzá, ha ugyanez az intézmény bevezetésre kerülne a környező országokban is , és Romániában mondjuk, nem magyar lenne a biztos, vagy pedig Szlovákiában ugyancsak nem magyar lenne. Tehát ez mindenképpen egy vitás pont volt, tehát egyik oldalról volt egy szakmai jogi megközelítés, a másik oldalról pedig egy politikai megközelítés a nemzetiségek részéről. Ezért mi nem tartottuk helyesnek az alapindítványnak azt a megoldását, amely csak egy biztosban gondolkodott. Ehhez kapcsolódott a későbbiekben, ugyanehhez a témakörhöz Baka Andrásnak egy módosító indítványa, amely 102es számmal fut ott, és ezen a számon nézhették meg tisztelt képviselőtársaim. Ezt ugyancsak megvitatta bizottságunk, és alapvetően azzal a szemléletével, amelyben született ez az indítvány, vagyis azzal, hogy a szóhasználatban pontosítás legyen, ezzel mi tulajdonképpen e gyet tudtunk érteni, hiszen eredetileg itt nemzetiségi biztosokként szerepelt az eredeti indítványban, 8 kisebbségi biztost javasolt, és a kisebbségit egy helyen az indítványában pontosította, vagyis elmondotta, hogy ez a nemzetiségekre és az etnikumokra v onatkozik. Ez a kulcsszó, vagyis az indítványnak ez egyik kulcsfogalma, hogy nemzetiségeket és etnikumokat használ mindig. Tudjuk, hogy nem mindegy, hogy melyiket használjuk, terminológiai vita folyik erről. Lényeges elem lenne talán az etnikumok behozása is a gondolkodásunkba. Ennek az indítványnak ezzel a részével tehát egyetértettünk volna, de az alapkoncepciójával nem tudott a bizottság egyetérteni, mert ez ugyancsak egy biztosban gondolkodna. Ezután született egy olyan módosító indítvány, amely 118as számmal fut, és amely már egy megváltoztatott helyzetet idézett elő. Ez pedig az volt, hogy tulajdonképpen a biztos jogkörét egy testületre bízza, olyan testületre, amelyben minden nemzetiség delegál egy tagot. Ez volt az a megoldás, amelyet a mi bizottság unk is támogatott, és amelyhez kifejezte egyetértését. Tehát határozottan ez a bizottság álláspontja, és így adhatom elő, hogy emellett fog az emberjogi és kisebbségi bizottság kiállni, hogy egy olyan biztosi testület álljon fel, amelybe a nemzetiségek del egálnak egyegy tagot. Most itt elérkeztünk egy olyan problémához, amelyre már az Országgyűlés megbízott elnöke is utalt az ülés kezdete előtt. Azt hiszem, itt alapvető félreértésről van szó. Ez pedig az, hogy 131es számmal bizottságunknak van egy módosít ó indítványa, amely módosító indítvány ugyancsak az előbb emlegetett 118as Baka Andrásféle indítványhoz kapcsolódott. Súlyosan aggályosnak találtuk benne, hogy amellett, hogy helyesnek véltük e testületnek a felállítását, amellett ez a szöveg nevesítette a különböző kisebbségeket, tehát felsorolta a kisebbségeket, köztük a zsidó kisebbséget is. Bizottságunkban erről egy komoly vita alakult ki, hogy szabade ezt megtenni, és végül is a bizottság kifejezetten szerette volna elkerülni ezt és valahogyan enyhí teni ezt a megfogalmazást. Ezért született egy módosító indítványunk, amelyet el is olvashatnak képviselőtársaim. De közben más fejlemények is történtek. Egyfelől Baka András visszavonta ezt az indítványát, másfelől az alkotmányügyi bizottság állást foglal t, méghozzá oly módon, ami kielégítő a mi bizottságunk számára is, amely állásfoglalás szerint nem kerül felsorolásra az Alkotmányban a különböző nemzetiségeknek a neve, és egy kollektív, egy testületi biztosi intézmény jön létre. Ez az a megoldás, amelyet végül is az emberi jogi és kisebbségi bizottság is tud támogatni. Tekintettel arra, hogy Baka András is visszavonta azt az indítványát, amely komoly aggodalmat keltea a bizottságban, ezáltal mi sem tartjuk fenn azt az indítványunkat, amelynek alapvető cél ja az volt, hogy elkerüljük ezt a kérdést. Úgy érzem, hogy a megbízott elnök úr szavai komoly félreértésről tanúskodtak ebben az ügyben. Tehát végül is összegezve álláspontunkat, támogatjuk az alkotmányügyi bizottságnak azt az előterjesztését, amely arra i rányult, hogy egy ilyen kollektív testületet hozzunk létre, amelybe a különböző nemzetiségek delegálják a maguk embereit, és ezek járnak el parlamenti biztosként. Még egyszer hangsúlyozom, ezt nagyon fontosnak tartjuk, a pozitív diszkrimináció, tehát a töb bletjogok megadásának első lépéseként. Ezután is szeretném azonban nyomatékosan kifejezni azt a véleményünket, hogy ez csak az első lépés egy olyan úton, amelyen még nagyon fontos állomások
