Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÉRI KÁLMÁN (MDF)
24 Tisztelt Képviselőtársak! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjait kérjük, hogy most a szünetben a Dunaparti folyosón öt percre találkozzanak! Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Déli szünet következik; az ülést 3/4 2kor folytatjuk. (Szünet: 12.38 órától 13.53 óráig. Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyá s foglalja el.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem helyet foglalni! Folytatjuk a munkát. Folytatjuk az alkotmánymódosítás feletti részletes vitát. Tájékoztatásul közlöm, hogy eddig a következő képviselő k jelentkeztek: Kéri Kálmán, MDF; dr. Horn Gyula, MSZP; dr. Fodor Gábor, FIDESZ; Csépe Béla Kereszténydemokrata Néppárt; Szili Sándor, MSZP. Kérem tehát, akik még jelentkezni kívánnak, nyomják meg a mikrofongombot. Jeszenszky Géza is jelentkezett, vagy Kat ona? Igen. Tisztelt Országgyűlés! Átadom a szót Kéri Kálmán képviselőnek, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Kéri Kálmán (MDF) KÉRI KÁLMÁN (MDF) Elnök Úr! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy ma itt állok egy civil öltözetben, mert a Szent Koro náról beszélni illett volna, hogy felvegyem az egyenruhát, és ezzel is kifejezzem tiszteletemet. Mert arról tárgyalunk, hogy legyene korona vagy nem, mikor viseljük, mikor nem, mikor szabad használni, mikor nem. Hát engedjék meg, hogy tán nóhány szóval me gemlítsem: ez egy nemzeti szimbólum. Ez ékesített ugyan királyokat. Hogyne már az Árpádháziakat, utána jöttek Anjouk, Jagellók, és nem akarom őket felsorolni. De minden időkben minden államfőnek csak egy óhaja volt, hogy egyszer fejére tegyék ezt a koroná t, mert ez jelezte azt, hogy a magyarság elfogadta. És most egyszerre csak vitázunk, hogy ) gyene korona a mi címerünkben vagy nem. Miért? Ha évszázadokig jó volt, s csak időlegesen maradt el, s hogy Trianon után nem volt szabad még használni ezt a szót s em, hogy Magyar Szent Korona? Hát kik vagyunk mi? Gyáva nyulak? Hát ha kicsik vagyunk, akkor is kell legyen önérzetünk, hogy megköveteljük, hogy tisztelettel nézzen erre a címerre mindenki. Nem ellenséges szándékkal. Nem! Csak el kell viselje Európában soksok nemzet és a szomszédaink mindegyike, hogy nekünk egy ilyen ezeréves szimbólumunk van, és jellemez egy államiságot, nem amelyik még fél évszázados sem. Szent korona és Magyarország, igen, ezek szavak, amelyek valamit jelentettek. Csak egy epizóddal fog om ezt Önöknek elmagyarázni. Katonai attasé voltam Szlovákiában, és rá kellett hogy mutassak ama, hogy ha Magyarországról van szó, magyar ügyről, akkor elég azt mondani, hogy Magyarország. Szlovákul: Madarsko. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy mi kihangsú lyozzuk a mi évezredes fennállásunkat, és nekünk nem kell azt mondani, mint a szomszédnak, hogy Szamozdat v Slovensko. Hát erre nekünk nem volt szükségünk, hogy azt mondjuk, hogy önálló Magyarország, mert azt tudta Európában és a világon minden értelmes em ber, hogy ez a jelző fölösleges. Hát ez szimbolizálja, ez a Magyar Szent Korona. Miért sért ez valakit? Belül Duna, Tisza, Dráva, Száva, magyar folyók. A Száva sajnos már nem. A hármas halom: hát mi az ördög, pokol? Hiszen a miáltalunk javasolt címerben má r nem szerepel! Hát nézzük csak meg ezt a címert, nem szerepel már benne, kérem sem Horvátország, meg még sajnos Erdély sem ! Hát nem jelent ez feléjük semmit sem. Miért kell nekünk ezért szégyenkezni? És rajta a szent korona. És most engedjék meg, hogy ki zárólag ide forduljak (a FIDESZ frakció felé fordul) , fiatal barátaimhoz. És elmondjam nekik azt, hogy nagyapáik egy része, de öregapáik mind mély tisztelettel nézték ezt a koronát. És én megéltem azt, hogy azért az eszméért, amit ez a korona jelzett, hoz tak
