Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - VARGA JÁNOS, DR. (MDF)
18 fel hát a kérdést a mélyen Tisztelt Háznak: vajon nem akkor járunke el a legbölcsebben, ha minden további teketória nélkül, itt és most nekilátunk az alkotmánymódosítás vitájának, lefolytatjuk azt, és utána nekilátunk az elnök személyének me gválasztásához? Emlékeztetni szeretném Önöket a tényre, hogy a közelmúltban egy roppant éles hangú, a társadalmat mélyen megosztó választási kampányt folytattunk le. Alig ültek el ennek hullámai, má ris itt vagyunk a roppant kockázatos, de mégis elkerülhetetlen helyhatósági választások előtt. Helyesnek tartanám, mélyen tisztelt képviselőtársaim, hogy mindezeken felül egy újabb választási küzdelemnek tegyük ki a sokat tűrt honpolgárokat? Azt már fel se m vetem, hogy egy népszavazás és az azt követő esetleges elnökválasztás több száz milliós költségének nem lennee másutt jobb helye! Azt sem firtatom itt, vajon hasznos lennee a Köztársaság számára, hogy esetleg az év végéig elhúzódjék az elnök személyéne k végleges eldöntése. Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy mindahányan, akik részt veszünk a vitában, önzetlen és tiszta szándékkal állunk itt, akármennyire egymással homlokegyenest ellentétes nézeteket valljunk is folyton. Mégis a szubjektív igazságon k ívül felmerülhet ebben a vitában érvként az objektív hasznosság elvének a védelme is. Ez pedig megköveteli, hogy az egyéni becsvágy soha ne érvényesülhessen a közérdek rovására, még akkor sem, ha a közakarat mezébe burkolózik. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Hosszan tarló taps.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Darvas képviselőtársunk felszólalását. A következő felszólaló dr. Varga János, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Varga János (MDF) VARGA JÁNOS, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! A Ma gyar Köztársaság címeréhez kívánok hozzászólni. Címerügyben közismerten megosztott a közvélemény. A nézetek közötti határvonal nem egyezik a pártok közötti határvonallal, hanem a pártokon belül húzódik. Ezt a tagolódást érzékeltette a módosító indítvány el őterjesztője, amely két változat között kínál választást. Az illetékes parlamenti bizottság a változatok ügyében nem kívánt állást foglalni. Én megteszem, annak tudatában, hogy nem éppen a legnépszerűbb feladatra vállalkozom. Én ugyanis az úgynevezett Koss uthcímer, tehát a koronátlan… - a kiscímer ellenében , a Kossuthcímer mellett foglalok állást. (Taps a bal oldalon.) Miért? Meggyőződésem az, hogy ez a középkori eredetű alapcímer, ami végső formájában Kossuthcímer néven ment át a köztudatba, együttese n fejezi ki történeti és demokratikus hagyományainkat. Ezeket - ellentétben a koronás kiscímerrel - együttesen jelképezi. Történeti és politikai okok egyaránt a Kossuthcímer mellett szólnak. Történetiségéről csak annyit, hogy alapelemei az Árpádkorban al akultak ki, históriai értékéhez tehát nem férhet kétség. Ugyanakkor őseink - valahányszor mód nyílott, vagy úgy látszott, hogy mód nyílik a népfelség elvének érvényesítésére - mindig a Kossuthcímer mellett foglaltak állást. Így történt ez 1918ban, így tö rtént 1946ban és így történt 1956ban. Ennek nem mond ellent, hogy 1849ben az ország, illetve a kormányzat a trónfosztás ellenére is megmaradt a koronás címer használata mellett. Nagyon egyszerű ennek a magyarázata: az akkori országvezetés az államforma kérdésében nem határozott, ezért nem szakított a koronás címerrel. Ugyanakkor elnézte, hogy hivatalos és nem hivatalos szervek a koronás címer mellett a Kossuthcímert is a koronás címerrel egyenjogúan használhassák.
