Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 25. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 3. napja - Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
160 országgyűlési bizottság jogkörének a megha tározását, a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának garanciális szabályait, továbbá azokat a speciális jogorvoslati eszközöket, amelyek biztosítani tudják az alapvető szabadságjogok védelmét ezekkel a hivatalokkal szemben. Átfogó törvényi szabályozás híj án bizottságunk nap mint nap átmeneti szabályozás, ideiglenes szabályozás – nyugodtan mondhatom: zűrzavaros szabályozás – joghézagaival és működési zavaraival találkozik. Néhányat jeleznék ezek közül. A titkos eszközök alkalmazását a törvény teljesen szigo rú feltételekhez köti. Az egy hónapos engedélyezési határidő, amelyet jelenleg csak egy hónappal hosszabbíthat meg az igazságügyminiszter, a szolgálatok vezetői szerint egyes esetekben nem elegendő. Igen nagy a szolgálatok vezetői által kifejtett nyomás e nnek a szabálynak az oldására és ennek a határidőnek a kiterjesztésére. Az igazságügyi kormányzat – elfogadva ezeket az érveket – három hónapra javasolja kiterjeszteni az engedélyezési határidőt. Így rövid időn belül ez lesz majd a második, az 1990. évi tö rvény átmeneti, de igen szigorú garanciális szabályait módosító és azokat feloldó törvényjavaslat, amely a tisztelt Ház elé kerül. Toldozgatásrólfoltozgatásról van tehát itt szó. Ugyanakkor szabályozatlan az előzetes engedélyek kiadásának a kérdése. Ha az igazságügyminiszter a terroristaveszély vagy pedig ismert hírszerző személy beutazásának valószínűsítése esetén kiad egy előzetes engedélyt, akkor bizony igen kiterjesztetten értelmezi a törvényt. Felhívom továbbá a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy magá nak a nemzetbiztonsági bizottságnak a hatásköre és feladata is tisztázatlan egyelőre. Bizottságunk a szolgálatok vezetőinek és az igazságügyminiszternek a meghallgatása után csak most készíti elő a saját státuszával kapcsolatos országgyűlési határozatot. Nyugodtan mondhatom, hogy pillanatnyilag ezeknek a titkosszolgálatoknak a valóságos ellenőrzésére nem képes. A kormányelnöki felelősség fenntartását és megerősítését indokolja továbbá a Dunagateügy lezáratlansága, a büntetőjogi felelősségre vonások elmara dása. A parlamenti vizsgálóbizottság, elődünk február 28án kelt jelentése alapján bizony büntetőeljárást kellett volna indítani többek között Horváth István volt belügyminiszter, Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettes és Horváth József volt csoportfőnök e llen hivatali visszaélés és hivatali bűnpártolás miatt. Az eljárások a Némethkormány alatt nem indultak meg, hiszen a pártállam akkori vezetői érintve voltak ebben az ügyben. A Belügyminisztérium által készített tájékoztató jelentések címzettei és megrend elői éppen ők voltak. Vissza kell itt utalnom a ma reggel, a napirend előtt elhangzottakra. Pozsgay Imrét kell megnyugtatnom: nem fogunk összeesküvőket keresni az MSZP soraiban. A nemzetbiztonsági bizottság elnökeként kijelenthetem, hogy a korábbi vizsgáló bizottság jelentése egyértelművé teszi: cinkosokat igenis találunk. Kikről van szó? A szabadon választott Parlament elődje hurrogással és közbekiáltásokkal akadályozta, hogy Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk felolvassa ezt a névsort. Most pótolni fogom a megszakadt felolvasást. 1989. október 25e és december 5e között a korábbi vizsgálóbizottság jelentésének a melléklete szerint Szűrös Mátyás, Németh Miklós, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Nyers Rezső, Kovács Jenő, Medgyessy Péter, Kárpáti Ferenc kapott ezekb ől a tájékoztató jelentésekből. Álláspontunk szerint az Antallkormány nem tekintheti lezártnak a Magyar Köztársaságban folytatott lehallgatások ügyét. (Taps az SZDSZ soraiból és a jobb oldalon.) Összefoglalva az eddig több pontban elmondottakat: a törvény javaslat, amelyet tárgyalunk, kormányzati szempontból átgondolatlan, nem számol a törvényi szabályozás híján jelentkező problémákkal, amelyek megkövetelik az igen magas szintű kormányzati felelősség fenntartását, és nem néz szembe a Dunagateügy lezáratlan ságával. Annyi itt bizony a kérdőjel, a bizonytalanság és az elvarratlan szál, hogy elkerülhetetlennek látszik a miniszterelnök úr mindenkori közvetlen interpellálhatósága. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
