Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ZÉTÉNYI ZSOLT (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
14 Zétényi Zsolt javaslata maga után vonná az egész tárgyalási rendünknek az átalakítását. Mert tárgyi bontásban kellene akkor mindent tárgy alnunk. Ez nem hajtható végre, gyakorlatilag ez olyan javaslat, ami az alkotmánymódosító vita megszakítását jelentené. Én kérem, hogy fogadja el a részletes tárgyalás szokott rendjét, és tegye meg most felszólalását! Felszólaló: Zétényi Zsolt (MDF) ZÉTÉNYI ZSOLT (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Ebben az esetben, mivel tudom, hogy képviselőtársaim szót fognak kapni, mégis utánuk szeretnék szólni a címer ügyében. Azonban a 117es számon magam is módosító indítványt tettem a Magyar Köztársaság zászlajáról. A módosító indítvány szerint a Magyar Köztársaság zászlaja rúdra merőlegesen vörössel, ezüsttel és zölddel, pirosfehérzöld, vágott, az ezüst, azaz fehér vágás középen az állam címerével. Az állami lobogó kivételével az államcímer használata más zászlókon nem kötel ező. Módosító indítványomnak az az indoka, hogy a Köztársaság zászlaját a történettudományok segédtudománya, a zászlótan szempontjából is és a címertan szempontjából is szabatosan kell meghatározni. Ugyanakkor érthetően is, véleményem szerint azzal, hogy a színeket megjelöli, de egyben a heraldikailag helyes vörösezüstzöld jelzést is használja, megfelel mind a két kívánalomnak, mind az érthetőség, mind a szakszerűség kívánalmának. Bárhogy dőljön el a vita a címer kérdésében, bár nagyon bízom abban, hogy ú gy dől el, ahogy az az én kívánságom szerint és sokak kívánsága szerint helyes lenne, a magyar állam címere annyira értékes - mondhatni, hogy annyira európai hagyományt, keresztény, egyben történelmi hagyományt és a magyar államiság folyamatosságát kifejez ő tartalmat hordoz , hogy ennek a címernek az állam zászlaján való feltüntetése célszerűnek látszik. Ugyanakkor javaslatom nyitva hagyja a lehetőséget, hogy a magyar zászlót államcímer nélkül is használni lehessen. Emlékeztetek arra, hogy a magyar trikoló r használata nagyon régi időre tekint vissza abból a szempontból, hogy 184748ban az akkori országgyűlés emelte törvényerőre a nemzeti színeket és ezek a nemzeti színek - az Elnök úr feje felett is látható - magyar címerből származnak, azzal azonosak, az is vörösezüst, és amennyiben a hármas számot is nézzük, zöld színt tükröznek. Éppen ezért a történetiséggel, az értékességgel indokolom azt, hogy az ezüst vágásban ez a címer felvételt nyerjen, illetőleg az a címer, amelyet az Országgyűlés megszavaz, tehá t vagy a koronás, vagy pedig az úgynevezett Kossuthcímer. A magyar nemzeti zászlót, amely pirosfehérzöld, természetesen szabadon használhatja bárki. Köszönöm szépen! ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen Zétényi Zsolt felszólalását, szólásra következik Mécs Imre a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közvéleményben olyan hangok is felmerülnek, hogy túl sokszor változtatjuk az Alkotmányt. Egy Alkotmánynak stabi lnak kell lennie, véglegesnek kell lennie. Azért gondolom, hogy pár szót szeretnék ennek szentelni, hogy mi tette ezt szükségessé, és hogy miről is van szó. Meg kell ismételni azt, amit előző üléseink egyikén mondtam, hogy ez a mostani Alkotmány is, amit m ódosítunk, javítunk, toldozgatunk és foltozunk, ez az 1949es Sztálini Alkotmány alapjaira épült, lényegében az. Nekünk, Magyarországnak, a Magyar Köztársaságnak egy teljesen új Alkotmányra van szükségünk. Ennek a kidolgozásához azonban idő kell. Be kell v onni a legkitűnőbb szakembereket, történészeket, jogászokat, alkotmányjogi szakembereket, és a Parlament alkuhelyzetben lévő képviselőinek - amely az ország valamennyi főbb rétegét és osztályát képviseli - kell létrehozniuk egy valódi társadalmi szerződést .
