Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 29. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 22. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1241 Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Rendkívül jelentős ez az aprónak tűnő törvény, amin itt dolgozunk – ahogy ezt Szokolay képviselőtársam és Kóródi Mária is elmondták. Ezt a saját közvetlen tapasztalataim is alátámasztják. Most a rövid vakációban Szigligeten a házamban voltunk; a környező falvakba elmentem, és azt tapasztaltam, hogy egyszerűen nem lehet po lgármesterjelölteket találni. Nagyon nagy probléma ez. Tehát ha mi nem teszünk meg mindent ezzel a törvénnyel, hogy vonzóvá tegyük vagy legalább elfogadhatóvá vagy tűrhetővé a jövendő polgármestereknek a jogállását, akkor egész egyszerűen nem fog végbemenn i teljes egészében a rendszerváltás. Ugyanis ha elolvasom a törvény 4. §ának (1) bekezdését, ez negatív formában pontosan a mai tanácselnökökre illik. Őket preferálja. Ki az, aki nem tagja mai pártoknak, nem párt vezetője? Ki az, akinek nincs másik állása ? Ki az, aki nem tagja felügyelő bizottságnak? És így tovább. Ez a mai tanácselnököket preferálja. Ugyanakkor azokat a hiteles, hozzáértő, hatékony embereket, akiket meg szeretnénk nyerni arra, hogy polgármesterek legyenek, azok nem vállalkoznak, nem jelen tkeznek. A másik kérdés: teljes mértékben egyetértek Trombitás kollégámnak és Kóródi Máriának azzal az észrevételével, hogy nem lehet kizárni a pártban tisztséget viselőket, hiszen ők a legtöbbször egyegy vidéken karakterisztikus emberek. Miért legyen egy álságos lemondásuk a pártvezetői funkcióról, amikor a nyugati államokban teljesen megszokott az, hogy pártvezető egyúttal közigazgatási vezető. Hadd hivatkozzam csak Ausztriában a Szabadság Párt vezetőjére, aki tartományi főnök is egyúttal. Ez teljesen te rmészetes dolog. Nem értem, hogy hogy kerülhetett be, és a Kormány hogyan rakta be ezt a pontot. Az összeférhetetlenségi paragrafus helyett egy általánosabb fogalmazást szeretnék. Valami olyasmit, ami azt akadályozza meg, hogy valaki visszaélve a hatalmáva l, befolyást gyakoroljon. Ez sokkal nehezebb, finomabb dolog, és rá kell bízni a képviselőtestületre annak a megítélését, hogy fennálle ez vagy nem. Hadd mondjak az összeférhetetlenséggel kapcsolatban az alkotmányügyi bizottsághoz címezve egy megjegyzést , hogy nem először fordul elő, hogy az engedélyezett munkavégzések közül az iparjogvédelmet kihagyják. Így volt a köztársasági elnöknek, az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek a kérdésében. Ez egy nagyon nagy jogi terület. Nemcsak mérnököket, technikusoka t és munkásokat érint, érinthet iparművészeket vagy más alkotókat is. És úgy gondolom, ha már így felsorolás történik, akkor a szerzői jog mellett az iparjogot is fel kellene tünteni. Azt is szeretném elmondani a beszélgetések alapján, amit a meggyőzni kív ánt polgármesterjelöltekkel végeztünk, hogy nevetségesen alacsony összegeket ajánl meg a törvény a feladatukat társadalmi munkában ellátók számára. Nagyon egyszerű kiszámítani, hogy ez háromezer forinttól tizenötezervalamennyi forintig terjed. Tehát gondo ljuk meg! Egy jólmenő állatorvost, egy iskolaigazgatót, egy gépésztechnikust, egy kisiparost rávenni arra, hogy ideje nagy részét közügyekkel töltse el, és akkor adunk vagy adatunk neki a képviselőtestülettel háromezer vagy ötezer forintot, ez egyszerűen nevetséges. Ugyancsak nevetségesnek tartom azt a kicsinyeskedést, ami régi, feudális berögzöttségből adódik: a miniszteri fizetés 80 százalékában állapítjuk meg a polgármester vagy főpolgármester fizetésének a felső határát. Budapest főpolgármesteri funkci ójának ellátása – elnézést, miniszter urak – fölér és meg is haladhatja adott esetben egyegy tárca munkáját, feladatát, felelősségét. Úgy gondolom, nem kellene ilyen korlátot szabni. Vagy pedig, ha már ragaszkodunk hozzá, akkor a miniszteri fizetés legyen a felső korlát, és ne adjunk külön korlátot a társadalmi munkában ellátók számára. Bízzuk az önkormányzatokra, hogy ki tudjáke gazdálkodni azt a pénzt, megérie nekik annak a polgármesternek vagy főpolgármesternek a fizetése.