Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről hasznosításáról) szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ)
1148 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérjük Horváth Béla képviselő urat. Nincs bent. Tardos Márton képviselő úr? Felszólaló: Tardos Márton (SZDSZ) TARDOS MÁRTON (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagy öröm hozzászólni a P arlament megválasztása óta az első olyan lényeges törvényhez, amely közvetlenül a gazdasági átalakulást szolgálja. Azt gondolom, hogy ez a tény összhangban van Göncz Árpád köztársasági elnök azon kijelentésével, hogy aktív munkára van szükség ahhoz, hogy a z országban jó hangulat uralkodjon, hogy a Parlament megfeleljen az emberek várakozásainak. Örömmel hallottam ezt a gondolatot visszacsengeni Szabó Iván képviselőtársunk kijelentéseiben is. Úgy gondolom, hogy az előprivatizáció első feléről szóló előterjes ztés ilyen szempontból érdekes és fontos. Gondolják meg azonban, hogy több mint három hónapos működésünk alatt még nagyon kevés olyan kérdéssel foglalkoztunk, amely ténylegesen a gazdasági alapok átalakulását fogja eredményezni. Az a kérdés, amit most napi rendre tűztünk, a kormányprogram szerint az előprivatizációs program első fele, egy nagyon szerény lépés az átalakuláshoz. Ezért különös jelentősége van annak, hogy azt a kérdést, amit előterjesztünk, s itt megtárgyalunk, azt milyen módon tárgyaljuk meg, é s ebben a vonatkozásban kérem képviselőtársaim egyetértését abban, hogy értsék meg, a privatizáció nehéz ügy, és nem a bizalmatlanság és az egymással szemben kialakult előítéletek alapján kell megítélni, hogy ki mit mond, hanem abból a szempontból, hogy mi lyen mértékben segíti elő, hogy hatékony privatizációra kerüljön sor. A kérdés szakmai előkészítése és a törvény szakmai megalapozása nagyon lényeges. Ezért nem szabad rossz néven venni, ha valaki azt mondja, hogy ez a törvény már egy évvel ezelőtt előkész ített állapotban volt, és bizonyos értelemben végre lehetett hajtani; a törvény létrehozását - ha azt mondják - a Vagyonügynökség Kormány alá rendelése előtti helyzet nem akadályozta, és ha biztosan azt gondolhatjuk, hogy az ellenzék nem szólalt fel a Vagy onügynökség Kormány alá rendelése ellen, hanem támogatta azt. Miért gondolom, hogy az előprivatizáció ezen első fele szerény mértékű? Azért, mert az államosított vagyon szerény részét érinti. Másodsorban azért, mert ez az az álprivatizációs feladat, amit v iszonylag könnyen úgy lehet megoldani, hogy egyszerre közvetlenül sok tulajdonos kezébe adjuk át az állami vagyont. Mindenki egyetért abban, hogy ezen a területen - amiről az előterjesztés szól - mód van arra, hogy magánkézbe adjuk az államosított vagyont, és egyszerre több ezer új tulajdonost teremtsünk ezáltal. Az államosítások fölszámolásának sokkal nagyobb részénél ez a lehetőség vagy nem áll fönn, vagy ha meg is valósítható, sokkal nehezebben valósítható meg. Ez az a privatizálási akciósorozat, ami a l egkönnyebben hozható össze azzal a kormányprogramban, MDFprogramban szereplő elképzeléssel, hogy a középosztályt tömegesen hozzuk létre, új tulajdonosokat teremtsünk, ne hozzunk létre kiemelkedő nagy vagyonkoncentrációkat a privatizációval. Tulajdonképpen egyetértek a miniszterelnök úr azon kijelentésével - az előprivatizációs programmal kapcsolatosan , hogy ezen az úton nem 23000, hanem akár 40 000 önálló vállalatot is létre lehet hozni azokkal a módszerekkel, amelyek ennek az előterjesztésnek az alapjá t képezik. Ez azonban nincs kidolgozva. Ha most hozzákezdünk ehhez a tevékenységhez, a legjobb esetben 34000 vállalathoz fogunk tudni eljutni. És ahhoz is csak nagyon nehezen. Föl szeretném hívni a figyelmet arra, hogy ez a 34000 vállalat esetében végreh ajtott privatizáció is milyen komoly nehézségeket fog okozni. Fölszámolunk nagy szervezeteket, és azokat a szervezeteket elemeire bontva magánkézbe adjuk. Ez azonban nem egy olyan egyszerű feladat. Azért nem egyszerű, mert ezek között a szervezetek között vannak nagyon nyereségesek, vannak közepesen nyereségesek, és veszteségesek. Nem is kis számban vannak veszteséges vállalatok. Aki ezt a feladatot vállalja, hogy létrehoz egy új szervezeti rendszert önálló kis vállalatokból a régi
