Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 27. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 20. napja - A kormányzati munkamegosztás megváltozásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF)
1127 adatik" bibliai elve szerint a közös lehetőségek - az érdekeltek é s kívülállók egyként azt állítják - inkább a vízügy pozícióit erősítették, nem is beszélve arról, hogy az utóbbi jól kiépült azonban természetszerűleg egyoldalúan vízügyi szempontok szerinti - szervezeti formáit és gyakorlatát ezenközben a környezetügyre o ktrojálta. Most rövid együttélés után eljött a válás ideje. Az érdekeltek, de független szakértők is, úgy vélekednek, hogy az osztozkodás ismételten a vízügy érdekeit és pozícióit látszik erősíteni. Félelem támadt abban a tekintetben is, hogy eközben mit t arthat meg magának a környezetügy, és ami megmarad, azzal hatékonyan tudjae a feladatát ellátni, továbbá takarékossági, de egyéb szempontokból is az együttműködés bizonyos formái - ha időlegesen is - a két fél között megmaradnak, ki lesz az irányító és a felelős, konfliktusok kapcsán ki lesz abban a helyzetben, hogy érdekeit határozottabban képviselheti? A miniszteri biztos jelentését olvasva a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok jövőjéről, a szétválasztás mikéntjéről, óhatatlanul is az az érzés táma dhat bennünk, hogy az imént vázolt félelmek nem minden alap nélkül valók. A javaslat jórészt vízügyi oldalról boncolgatja a kérdést, azt a véleményt sugallva ezáltal, hogy a rendezőelv itt víz oldalról kell, hogy megszülessék, feledve és feledtetve azt, ho gy a környezetügy sokkal általánosabb fogalom és feladatkör, és ily módon abban a vízügyi kérdések az egésznek csupán adott hányadát képviselik. A teljes készletben ugyanis ott van a talaj- és levegőszennyezés, a zaj és rezgésártalmak elleni védekezés, ill etve megelőzés kérdésköre, nem is beszélve az épített környezet megoldásának a feladatairól. A kérdés tehát, tisztelt Ház, némi nyersességgel úgy fogalmazható meg, hogy lesze erőnk az osztozkodásnál olyan befolyást érvényesíteni, ami az egész érdekében a rész nem megalapozott igényei érvényesítésének kellő határt fog szabni. Módunkban álle a rész önmegerősítő törekvéseit a kellő mértékre korlátozni? Engedjék meg, hogy az elmondottak kapcsán néhány konkrét vonatkozást megemlítsek: a szétválasztás során az eddigi elképzelések szerint teljességgel természetesnek tűnt fel, hogy a területi szervezetek működési terrénumát a korábbi VIZIG és jelenlegi KÖVIZIG általában a vízgyűjtő területeken alakuló működési felségterületén alakítsák ki. A vízügy szempontjából e z természetes lehet, azonban a környezetvédelem különböző ágazatai részére meglehet jobban megfelelne a közigazgatási egységek határaihoz igazított feladatmeghatározás. Az elmondottak illusztrálására legyen szabad felemlítenem képviselői körzetem példáját , abban a reményben, hogy amit mondok általános érvényű. Veszprém megye területén alakult ki - mint ismeretes, az ország harmadik legnagyobb ipari körzete. A megye területén környezetszennyező iparágak működnek, ennek kapcsán a hulladékgazdálkodás, a zajvé delem, a levegővédelem, a vízminőségvédelem kiemelt fontosságú feladat ebben a régióban. Az iparszerkezet következtében országos összehasonlításban is igen szennyezett területek alakultak ki: Ajka, Várpalota. Ugyanakkor a megye természetvédelmi értékekben rendkívül gazdag: Tihany, Badacsony, Kálimedence, Bakony, balatoni üdülőkörzet. A kérdés mármost úgy tehető fel, hogy a jelenlegi igazgatóság három megyére: Veszprém, Fejér, Szolnok és a kapcsolódó kisebb körzetekre kiterjedő hatásköre folytán képese me gbirkózni az itt sorjázó feladatokkal. A helyzetet bonyolítja, hogy az igazgatóság voltaképpen kétközpontú a gyakorlatban - Székesfehérvár, Veszprém , hiszen a természetvédelmi osztály, továbbá a környezetvédelmi osztály egy része mintegy emlékeztetve a k orábbi OKTH felügyelőségre, ma is Veszprémben működik. Az itt érintett gondok úgy vélem nem egyediek. Az 1987es összevonás kapcsán az új szervezet a volt vízügyi hatóságoktól átvett szerkezetet képezte le, mint arról már a korábbiakban szó esett. Ez a mod ell a környezet- és természetvédelem egészére nem vált be. Fontos lenne tehát szem előtt tartanunk, hogy az új felállásban a korábbitól eltérő, rugalmasabb, gyorsabban reagáló szervezet kialakítása elkerülhetetlenül szükséges. Tisztelt Ház! A vízügytől val ó válás feltételeinek tisztázásával egyidőben nem kevésbé izgató feladat az új házasság, az építésüggyel küszöbön álló frigy, körülményeinek a meghatározása. Persze
