Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. augusztus 3. péntek, a nyári rendkívüli ülésszak 19. napja - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György):
1107 Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt folytatnánk, illetve lezárnánk ezt a szavazásrészt, megadom a szót Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnökének, hogy a felmerült jogi p roblémáról tájékoztasson bennünket. Felszólaló: Dr. Salamon László az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! A bizottság megvizsgálta a felmerült kérdést, és a következő álláspontot foglalta el. Elöljáróban arra utalok, hogy a bizottság egységes volt abban, hogy az egy javaslatmódosító vagy kiegészítő jellegű javaslatnak minősüle, azt nem feltétlenül az dönti el, hogy az adott szakaszban vagy bekezdésben elfoglalt helyét tekintve, a kiegészítés önálló mondatként vagy nem önálló mondatként szerepele. Hogyan szerepel, az szövegszerkesztési, mondhatni grammatikai kérdés. Azt kellett vizsgálni, hogy a már meglévő kormánytervezetbéli szöveghez kapcsolódó további mondat visszahate tartalmát tekintve az előző mondatra. Ha annak tartalmát nem érinti, akkor kiegészítés, ha annak a tartalmát módosítja és érinti, akkor módosítás. Ennek az elvnek a leszögezése után a biz ottság tagjai megvizsgálták a szöveget, ezután szavazásra került sor, és a bizottság szótöbbséggel arra az álláspontra helyezkedett, hogy módosító javaslatról van szó ez esetben, tehát helyesen járt el az elnök úr akkor, amikor a módosító javaslat feletti szavazást követően az alapjavaslatot is szavazásra bocsátotta. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A dolgot csak azzal szeretném kiegészíteni, hogy az elnök nem volt tudatában annak, hogy milyen problémán lépett túl, amikor ezt a bizo nyos szavazást elrendelte. Úgy vélte, hogy egy szokványos megoldást alkalmaz. A felvetett kérdés azonban olyan jogi kérdésnek mutatkozott, amiben az elnök nem akart improvizálni, tekintettel arra; hogy eltérő véleménye volt. Legyen szabad azt mondanom, szá momra is az jelenti a tanulságot, hogy ilyen kérdésben nem bölcs, ha a Ház végtelen vitákba bonyolódik, hanem célszerű, ha a jogi szakértők egymás közt megvitatják a kérdést, és azután állásfoglalásukról tájékoztatják a Házat, amelyik ennek ismeretében tud döntést hozni. Köszönöm szépen. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Éppen a felmerült vitakérdés kapcsán, bölcsebbnek tartottam nem feltenni szavazásra az utolsó kérdést ennek a törvényjavaslatnak, illetve előterjesztésegyüttesnek a dolgában. Most azonban fel teszem. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy végighaladva az előterjesztés valamennyi pontján, a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadjae a tisztelt Ház a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot. Állásfoglalás következik. M ost tehát az egészről kell szavazni. Kérem, szavazzanak! (Megtörténik. 281 igen, 3 nem, 1 tartózkodás. Taps.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 281 igen" szavazattal 3 "nem" ellenében, 1 tartózkodással elfogadta az önkormányzati törvényjavaslato t. Tisztelt Országgyűlés! Hadd engedjen meg magának az elnök egy történeti emlékeztetést. (Moraj.) Nem azonos méretű dolgokról van szó. 1789. augusztus 3ról 4re virradó éjjel a kontinensen először mondta ki egy parlament a feudális viszonyok felszámolásá t törvényes úton, 201 évvel ezelőtt. Ez csak úgy eszébe jutott az elnöknek. (Erőteljes taps.) Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal együtt az előterjesztések sorában két országgyűlési határozati javaslat is található. Most még ezekről kell döntenünk.
