Országgyűlési napló - 1990. évi nyári rendkívüli ülésszak
1990. június 18. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KIRÁLY BÉLA (független)
12 Ez történt Nádori képviselőtársam felszólalása után a kormányprogram vitájának a lezárásakor is. A miniszterelnök úr az ellenzék többi javaslatával együtt ezt is úgy ítélte meg, hogy nem k apott érdemleges, számottevő észrevételt. Elkeserítő volt, választópolgáraim körében rossz visszhangot váltott ki a kultuszminiszter úr néhány, a sportmozgalmat érintő nyilatkozata. E példák is igazolják, hogy ha az Alkotmány nem biztosítja az állampolgáro k javaslatom szerinti jogát, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy egy adott miniszter vagy a Kormány szubjektív megítélésén fog múlni a testedzés. Úgy gondolom, ez a szemlélet tükröződik az alkotmányügyi bizottság álláspontjában is, amikor - valószínűle g a részletes vita gyorsítása érdekében - sok más jó javaslattal együtt az én javaslatomat sem támogatja. Tudom, hogy sok fontos, alapvető kérdésről kell a Parlamentnek rövid idő alatt, sürgősen döntenie, de úgy vélem, hogy ilyen széles körű alkotmánymódos ítás esetén igenis időszerű a javaslatom előterjesztése, mert az Alkotmánynak egy igen régi hiányosságát szeretné rendezni. Tisztelt Ház! Nem kívánom az önök idejét a gazdaság, a népegészség, az ifjúságnevelés elmaradottságának különböző statisztikai adata ival rabolni, de azokkal a példákkal, hogy ott, ahol a rendszeres testedzést és sportolást törvény biztosította, milyen eredményeket értek el a társadalomnak azokon a területein, ahol nálunk megrendítő tények fedhetik fel. Csupán egyetlen mutatóval kívánom az Önök figyelmét a sport mozgalom társadalmi fontosságára felhívni. Ha a táppénzes napok száma egy esztendőben csupán 1 %kal csökkenne - ez nem jelent egy egész napot sem , az mintegy 250 milliós megtakarítást jelentene a gazdaságnak. Gondoljanak arra, hogy a lúdtalpas, hanyag testtartású iskolás korú gyerekek rendes testedzésének a hiánya miatt hogyan válik a negyven év feletti lakosság egynegyede, az ötven év feletti lakosság egyharmada gerincbántalmakkal küszködő beteggé! Kérem tehát képviselőtársaim at, hogy az elmondottak figyelembevételével módosító javaslatomat fogadják el! Kérem, hogy döntésükkel járuljanak hozzá, hogy megvalósuljon az "ép testben ép lélek" gondolata, ami - úgy gondolom - az emberközpontú kormányprogram irányelveinek is megfelel. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm Török Ferenc képviselőtársunk felszólalását. Felszólalásra következik Király Béla független képviselőtársunk. Felszólaló: Király Béla (független) KIRÁLY BÉLA (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a magyar á llam, a Magyar Köztársaság címerével kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni. Ebben a tekintetben két verzió áll előttünk: az úgynevezett Kossuthcímer, vagy pedig a Kossuth címer a szent koronával. Ebben a tekintetben két olyan nemzeti szimbólum áll a s zemünk előtt, amely egyenként és különkülön is képviseli ezeréves történelmünket. A szent koronával kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot elmondani, hogy kifejezhessem azt a tiszteletet, amelyet szívemben érzek, amely tiszteletet minden magyar polgárna k - fiatalnak és öregnek egyaránt - a korona iránt éreznie kell. Érzésem szerint a szent korona ma a Nemzeti Múzeumban nagyon ízléses körülmények között van kiállítva, hogy mindenki láthassa. Mégis az az érzésem, hogy előbbutóbb az az érzés kelhet lábra, hogy múzeumi tárggyá degradálódik a korona. Ebből kifolyólag azt szeretném látni, hogy a szent korona olyan végleges helyre kerül, amely egyedül a szent koronának a terme. Szeretném visszaállítva látni a koronaőri intézményt (gyér taps) , amely létezett eg észen addig, amíg a szent korona magyar földön volt. Ezen azt értem, hogy kéthárom nagy tekintélynek örvendő államférfi legyen felelős a Parlamentnek azért, hogy a szent korona őrizete és alkotmányos életünkbe való bevonása is szabályosan megtörténjék.
