Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 15. kedd, az Országgyűlés 4. ülése - Az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - BALSAI ISTVÁN, DR. (MDF)
90 Kérem, jelezzék, ki nem kapta meg, oda küldeni fogunk. (Jelentkeznek.) Ez sok. Köszönöm. Mielőtt a kiosztás megtörténik, átadom a szót a napirendi pont előadójá nak, aki az alkotmányügyi, törvényelőkészítési, igazságügyi bizottság nevében szól, dr. Balsai István képviselőtársam. Dr. Balsai István az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. (M DF) Tisztelt Országgyűlés! Sajnos megint abban a helyzetben vagyunk - személy szerint én is , hogy egy igen sürgősen és mondhatni rohamos gyorsasággal megtárgyalandó törvényjavaslatot kell Önöknek megvizsgálva jóváhagyni olyan körülmények között, amikor - mint az imént hallottam, még nem is mindenki kapta meg a szöveget. Az államtitkárok jogállásának átmeneti szabályozását két körülmény indokolja, az egyi: már most a parlament működésének kezdetén meg kell felelnie felfogásunknak a többpártrendszerű parlam ent elveinek, a legmagasabb központi közigazgatás szervezésében is, világosan el kell különíteni a jelenleg hatályos jogi szabályozástól eltérően az államtitkári munkának a politikai, illetőleg a közigazgatási jellegét, másrészt pedig az igazán sürgető ok, ami miatt ha átmenetileg is, de szabályoznunk kellett ezt a kérdést, a koalíciós kormány megalkotásának, megalakításának igénye. A törvényjavaslat államtitkárokra vonatkozó jelenleg hatályos jogi szabályozás helyett, háromféle államtitkári funkciót és egy úgynevezett helyettes államtitkári funkciót sorol föl. A jelenleg hatályos jogi szabályozás, amelyet a múlt héten már érintettünk e tárgyban, az országos hatáskörű szervekre vonatkozó államtitkári funkciót gyakorlatilag megszünteti, és a minisztériumokban lévő államtitkárokra vonatkozóan igényel mindenképpen új szabályozást a megváltozott helyzet. A javaslat szerint a politikai államtitkár kifejezetten politikai állásnak minősül, a közigazgatási államtitkár pedig kifejezetten az adott ágazat, az adott mini sztérium legmagasabb beosztású közigazgatási tisztviselője, és a címzetes államtitkár pedig a kormány munkájában a meghatározott feladatok ellátására kinevezett közigazgatási tisztviselőnek számít. A javaslat valamennyi államtitkár tekintetében a köztársas ági elnök kezébe helyezi a kinevezési jogkört, a kinevezés előterjesztésének jogkörét pedig - a bizottság többségi véleménye alapján, a miniszterelnök számára tartja fenn, bizonyos különbséget a javaslat is figyelembe vesz, nevezetesen: a minisztériumokban működő államtitkárokra vonatkozóan, az illetékes miniszter véleményének beszerzése után tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kinevezésre. A címzetes államtitkárnál, mivel az nem minisztériumokhoz kötődő funkció, ilyen kötelezettsége nincs, a miniszte relnöknek, tehát itt önállóan tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kinevezésre. A helyettes államtitkár intézménye kifejezetten a közigazgatási államtitkár részfeladatának ellátására szerveződött meg. Ezért is indokolt volt ennek a funkciónak a törvén yjavaslatba történő beépítése, mert mint az Önök előtt ismert, a miniszterhelyettesi pozíció megszűnik. A miniszterhelyettesek által ellátott eddigi feladatokat a továbbiakban helyettes államtitkárok fogják ellátni a szakminisztériumokban. A javaslat igen röviden érinú az egyes államtitkárok feladatait is. A politikai államtitkár szempontjából elsődleges feladatként az országgyűlési munkát jelöli meg. Amint elolvasták, láthatják, hogy a miniszter Országgyűlési munkájának rend szerinti ellátása hárul a polit ikai államtitkárra, és megilleti bizonyos szűk körű, kormányülésen történő tanácskozási jog. Ezzel szemben a közigazgatási államtitkár a tárcát irányító legmagasabb beosztású köztisztviselő, aki gyakorlatilag ilyen helyettesítési jogkörrel nem rendelkezik a javaslat szerint csak a saját, - politikai államtitkárt helyettesítő - jogkörében, járhat el az átruházott hatáskörben - de a kormányülésen nem A javaslattartalmazza az összeférhetetlenségre vonatkozó legfőbb szabályokat. Láthatják hogy az összeférhetetl enség eseteit elég szigorúan felsorolva, ezeket a magas köztisztviselői állásokat illetően a bizottságnak az volt a véleménye, hogy pozitívetaxatíve fel kell sorolni minden olyan tevékenységet, amelyek ezzel a tisztséggel összeférhetetlenek, mégpedig teki ntet nélkül arra, hogy politikai címzetes vagy közigazgatási államtitkárokról van szó. Szabályozza a javaslat egyrészt az egyéb kereső tevékenység kizárását, szabályozza a gazdasági összeférhetetlenséget, szabályozza a
