Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - GALI ÁKOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
631 az eljárási kegyelem a hivatali vesztegetés és az egyéb visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények vétségi alakzatára nem vonatkozik, ezt a módosítást tehát támogatja a Kormány. A má sik módosító indítvány, ami a Torgyán József által fenntartott módosításra vonatkozik, azt célozza tehát, hogy emlékeztessem a tisztelt Házat, hogy tudniillik a kivételek között, tehát a kedvezőtlen helyzetbe kerülő kivételek között szerepeljen az erős fel indulásban elkövetett emberölés tettese is, tehát ők is olyan körülmények közé kerüljenek az amnesztia alkalmazása szempontjából, mint ahogyan a szándékos emberölés tettesei. A Kormány azért nem támogatja ezt az indítványt, mert világos különbséget kíván é rzékeltetni a két bűncselekmény elkövetői körét illetően a között, hogy a szándékos emberöléssel kapcsolatos eredményt illetően sajnos azonos eredménnyel járó bűncselekmény tettese a szándékában gyakorlatilag nincs olyan méltányolható és más emberileg érth ető motívum által befolyásolva, mint ahogyan azt az erős felindulással kapcsolatban a büntetési tétel is világosan mutatja, hiszen közel kétszerese az alapeset büntetési tétele a szándékos emberölésnél, mint az erős felindulásban elkövetett emberölésnél. T ehát én azt szeretném ezzel érzékeltetni, hogy aránytalanul kedvezőtlen helyzetbe kerülnének ezek az elkövetők akkor, ha egy tekintet alá esnének a szándékos emberölést elkövetőkkel, azonos megítélés alá az amnesztia alkalmazása szempontjából. Ezért nem kí vántuk ezt ide felvenni, és ezért nem támogatjuk ezt az indítványt, de ez az Önök döntésén múlik. A Mészáros István által bizottsági véleményként és többek által azután később ennek a bizottságnak tagjaként előadottakat illetően, bá r ezek nem tartalmaznak módosító indítványt, mégis kitérnék néhány dologra. A bizottság tagjainak első kritikája az volt, hogy az egyéves szabadságvesztés elengedése a visszaesőkre miért nem terjed ki. Én úgy emlékszem, hogy világosan kitértem erre a minis zteri előterjesztésben, hogy tudniillik világos különbséget kellett tenni, és most is az a véleményem, hogy a visszaesők és a többszörös visszaesők egészen más kategóriát kell hogy képezzenek, mint az első büntényesek, természetesen azt a differenciálást a szerkesztésben ez tükrözi, hiszen az egyéves szabadságvesztés a visszaesőket illetően nem tartalmazhatja ugyanazt a kedvezményt, mint az első ízben bíróság elé került és végrehajtható szabadságvesztésre ítélt elkövetőknél. A másik észrevételük ezzel kapcs olatban Mészáros Istvánéknak az volt, hogy a fiatalkorúakra vonatkozóan miért nem terjed ki a szociális és humanitárius szempontokat felsoroló javaslati rész. Ehhez kapcsolódik több felszólaló, legutóbb Fodor Gábor. A következőket szeretném ezzel kapcsolat ban elmondani. A gyakorló jogászok előtt bizonyára közismert, de azért valószínűleg a közvélemény is tudja, hogy a fiatalkorú bűnelkövetőkkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat rendkívül differenciált. Első ízben a fiatalkorú elkövetőkkel szemben semmilyen b üntető intézkedést nem alkalmaz, nyilván vannak, akik ezt itt meg tudják erősíteni, próbára bocsátással végződik az esetek zöme, ezt követően vagy felfüggesztett szabadságvesztést vagy javítóintézeti nevelést rendel el, az amnesztia szempontjából ezek még mindig indifferensek. Ezt követi tehát már a harmadik eset vagy nagyon súlyos eset, amikor valóban végrehajtható szabadságvesztést szabnak ki, ez egy év alatt szokott lenni általában, hiszen mint tudjuk, a fiatalkorúak büntetése korlátlanul enyhíthető, teh át nem köti a bírók kezét a BTK büntetési tételeinek a szigorú szabályozása,és ezt követi valójában az a bírói gyakorlat, amely egy évet meghaladó szabadságvesztést szab ki a fiatalkorúakkal szemben. Könnyen belátható, hogy azok a fiatalkorúak, akik egy év et meghaladó szabadságvesztésre lettek ítélve, és ily módon töltik ezt a büntetést, vagy visszaesők és ezért eleve kizártak a kivételek miatt, vagy pedig az ott felsorolt bűncselekményeket követték el és azért kizártak, vagy pedig olyan súlyos bűncselekmén yt követtek el, ami mindenképpen indokolatlanná tenné, hogy abba, a szociális és humanitárius szempontokból megfontolt célok alá tartozó körbe tartozzanak, mint a javaslatban felsorolt kategóriák. Ugyancsak felmerült itt, és a legutolsó felszólaló, de több en is érintették azt a generális szabályt, hogy a semmilyen szempontból kedvezmény alá nem eső elítéltek köre miért egynyolcad
