Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
62 karbantartása, sok ilyesmit a jövőben is el kell végeznie valamilyen központi szervezetnek, annak ellenére, hogy sok mindent az önkormányzatok kezébe kell adni, hiszen a Budapestet naggyá tevő Fővárosi Közmunkák Tanác sa például a Belügyminisztériumhoz tartozott, mint felügyeleti szervezethez, holott aztán - az igazán önkormányzati szervezet volt, valamilyen fellebbviteli hatósága volt. Úgy gondolom, hogy meg kell oldani. Azt is meg kell oldani, hogy a Műemlék Felügyelő ség éljen, acélosan működjék, és fellebbviteli hatósági szerepet el tudjon játszani a korunkban, amikor roppant veszélyek vannak, mert miközben örülünk annak, hogy az önkormányzatok előbbutóbb kialakulnak és erőre kapnak, és örülünk annak, hogy külföldi t őke belép ebbe az országba, és segíteni fog eztazt újat építeni vagy a régit helyreállítani, közben megvan annak a veszélye, hogy az önkormányzat pillanatnyi érdekéből kifolyólag esetleg elad valamit, lebont valamit, átalakít valamit, amit később az orszá g érdeke szempontjából szégyellnénk vagy sajnálnánk. A külföldi tőke is lehet, hogy két emelettel többet akar arra építeni, mert neki az az érdeke, és nem érdeke a magyar nemzeti múlt értékeinek figyelembevétele. Mint ahogyan eddig, magának a kormányzatnak sem volt sok szempontból, így pusztultak magyar falvak vagy átalakultak felismerhetetlenségig. Azt gondolom, hogy a nemzeti tudatról és a magyarságtudatról szóban beszélni, szót ejteni fontos mondatokat is kevés, egyszerűen, ha nem őrizzük meg az alkotott , a létrehozott történelmet, a kőben és fában, gazdag történelmet, akkor nem tudunk mit magunk után hagyni, márpedig az a gyanúm, hogy a mi alkotásainkat a következő nemzedék csak akkor tudja majd becsülni, ha mi bebizonyítottuk, hogy az elődök alkotásait megóvtuk, karbantartottuk és magunk mögött hagytuk. s nagyon szeretném, ha a műemlékvédelem, miközben településfejlesztésről, rendezésről külön beszélnek, a szellemben alkotódna majd bele a kormányzati szerepkörbe, amit a washingtoni charta 1988ban elfoga dott, vagyis településvédelemről beszélnénk és nem egyegy ház védelméről, mint az elmúlt időszakban. Föltétlenül szükséges lenne, ha a változás során ezt korszerűsítenénk. És amit az előbb mondtam az önkormányzatokról és az idegen tőkéről, azt úgy gondolo m, hogy most a világörökség területén vagy másutt az utóbbi napokban erdőt irtanak budapesti hegyvidéken, mert eladták az erdőt a - 72es besorolási övezetet - külföldieknek építeni. Mindennap gondokat hoz a posta és a telefon, az az érzésem, hogy az átmen eti időszakban a jelenlegi kormány és a 120 nap túl sok lesz ahhoz, hogyha nem figyelünk oda, és nem történik hirtelenjében valami, hogy később egyáltalán legyen miről beszélni a hazai épített környezetet illetően, sürgős intézkedésekre van szüksége, és ez ért tartottam szükségesnek mindenképpen elmondani ezt. Valamit föltétlenül tenni kell. És azt gondolnám, hogy nem vagyunk a hazai építészet kérdésében egyértelműen hibásak azért, habár rengeteg hiba történt az elmúlt időszakban, és engedjenek meg egy kilen gést, mert a történelmi Magyarországról szóló hatalmas festményekkel feldíszített épületben eszembe jut és tegnap Prágában utoljára délelőtt, azt a várost mindig nagyon irigylem, eszembe jutott egy sokkal kisebb kép, amit az íróasztalom fölött őriztem soká ig, sajnos a rajzolója, egy karikatúrista, már a neve nem jut az eszembe, ez egy a magyar történelem egy kevésbé ismert periódusáról szól, egy kevésbé ismert festmény - ilyen kicsi a rajzocska - azt ábrázolja amint a Vereckeiszorosban fönt áll Árpád apánk és kísérete, és az előtérben két kis ősmagyar összehajol, elnézést a kilengésért, és az egyik ősmagyar azt mondja a másiknak, hogy én nem akarok beleszólni a vezetés dolgába, de biztos hogy jó irányba megyünk? Na, most hát ugye ezen a szellős területen, a hol élünk, a sok háború sok mindent elpusztított, és aztán jött néhány évtized, amikor magunk igyekeztünk az elődök munkáját kiteljesíteni, úgyhogy nagyon kevés van, amire vigyázhatnánk. És ha megengednek, miközben semmi más szándékom nem volt, semmilyen m ódosító javaslatot nem teszek, csakhogy fölhívjam ennek a témának a fokozott figyelemmel való kezelése a tisztelt Ház és a kormányzó pártok figyelmét, még egy szintén nem írásban benyújtandó módosító javaslatot teszek abból az okból kifolyólag, hogy föltűn t, hogy ezt a dobozt onnan elvitték, és most a lőtt lukak láthatók az elnöki pulpituson. Ugye, amikor tatarozták a nagytermet, akkor előkerültek a Magyarországon regnáló királyi családok címerei, és én voltam a padláson, és elképesztően izgalmas
