Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 12. kedd, az Országgyűlés 13. ülésnapja - Interpellációk: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
586 megállapítottam, hogy a Pénzügyminisztérium hatásk örébe tartozó intézkedéseket már korábban megtette, itt vannak előttem az ezt bizonyító dokumentumok. Ez pedig a következőket jelentette: Az Üdülési Főigazgatósággal kapcsolatos gondokat még gyakorlatilag a kormányzat felállása előtt a megbízott minisztere lnök felé, valamint a Nemzeti Bank felé és az Állami Vagyonügynökség és az Állami Számvevőszék felé jeleztük. Tehát azt a problémát, amire képviselőtársam éppen most, illetve már korábbi beadványában utalt. A jövőre nézve a következő tájékoztatást tudom ad ni. Először is szeretném Önöket és a magyar lakosságot megnyugtatni arról, hogy az üdülési főszezon kezdetén a költségvetésben jóváhagyott pénzből az időarányosan járó összegnél jelentősen nagyobb öszszeget, 400 millió forintot bocsátottunk rendelkezésre. Ez az összeg a második és harmadik negyedévre arányosan megállapított összegnél mintegy 120 millió forinttal magasabb. Tényszerűen megállapítható továbbá, hogy az Üdülési Főigazgatóság jogi státusának, felügyeleti rendjének tisztázatlansága já rulhatott hozzá a képviselő úr által is megalapozottan kifogásolt, zavaros helyzethez. Ez kérem megdöbbentő, hogy mennyire tisztázatlan ez a helyzet. Szinte hetekig tartó nyomozásokat folytattunk a jogi részletek, a tulajdonosi jogok pontos tisztázása érde kében. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy a Parlament és a kormányzat, hangsúlyozottan az Alkotmányban rögzített jogok tiszteletben tartásával, megvizsgálja és rendezze az Üdülési Főigazgatóság jogi és vagyoni viszonyait, összefüggésben az említett másik indí tvánnyal is. Ennek szellemében javaslatot fogunk tenni a Minisztertanács részére, hogy e feladattal bízza meg az igazságügyi minisztert. Figyelemmel arra, hogy az Üdülési Főigazgatóság kezelésében lévő üdülők döntő része állami tulajdonú, itt hadd álljak m eg egy pillanatig, és ez az állami tulajdon tulajdonképpen kinek a tulajdona volt előtte. Ez még további bányászatot – irattári bányászatot – igényel, de szinte természetszerűleg adódik, hogy ezek közül számos korábbi önkormányzati tulajdonban, biztosító t ársaságok, sőt adott esetben magánszemélyek tulajdonában is volt. Ebben az időszakban, amikor a tulajdonkérdés generális rendezése áll előttünk, erről se szabad elfeledkezni. De ha csak egy lépést lépünk hátra, és azt állapítjuk meg, hogy állami tulajdonba n van, akkor ismét elérkeztünk ennek a témának a kapcsán is a legfontosabb problémájához ennek a rendszerváltásnak, nevezetesen a tulajdonkérdés tisztázásához. Tehát ezek állami tulajdonú intézmények döntő többségükben. Azt is érdemes hozzá tudni, hogy a k öltségvetés – egy képviselő úr helyesen utalt rá – egyharmadát biztosítja a szükséges működtetési költségeknek. Kiegészítésül elmondanám, hogy egyharmadát fizetik az állampolgárok, és egyharmadát kényszerül kigazdálkodni maga az üdültetést intéző, fenntart ó intézmény, mert máskülönben képtelen lenne feladatait ellátni. Tehát egyharmadegyharmadegyharmad arányban. Hölgyeim és Uraim! Csak itt teszem fel azt az elgondolkodtató kérdést, hogy a tulajdon, mint erre már máskor is utaltam, a tulajdonosi jog az nem csak a tulajdon kellemes hasznát, hanem az azzal járó költségeket is jelenti, az gondot is jelent: íme, ezt a gondot mindenki más vállalja, csak nem a tulajdonosként önként, pillanatnyilag jelentkező. Úgy gondolom, hogy ez a tény is alátámasztja tehát, hog y tulajdonképpen mindenki más finanszírozza az Üdültetési Főigazgatóságot, mint a szakszervezetek, tudomásom szerint talán két alkalommal járultak hozzá egyáltalán az idők folyamán az Üdülési Főigazgatóság költségeihez, szakszervezeti pénzből. Indokoltnak tűnik tehát, hogy a jogi státusát mindenképpen rendezzük, és ezért javasolni fogjuk a Kormány felé a kormánybiztos kinevezését. A kormánybiztos feladata kettős lenne véleményünk szerint. Egyrészt tegyen javaslatot a kincstári vagyonkezelő szervezet létreho zásával összhangban. Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét emlékeztetem Önöket arra, hogy nincs kidolgozott kincstári ingatlanvagyon, se koncepció, se maga a tény nincs rögzítve: tehát nekünk ez az egyik igen sürgős munkánk a pénzügyi kormányzat részéről, hogy ezt megtegyük. Ezzel kapcsolatos gondolkodás, elméleti gondolkodás éppen napjainkban folyik, e témában tart konferenciát a Pénzügyminisztérium
