Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
531 Nekünk olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek figyelembe veszik a dolgozó embert, a munkások érdekeit is, és csak így válhatunk hitelesekké, így szolgálhatunk rá a nemzet és benne több millió munkavállaló bizalmára. Tiszte lt Ház! Előttünk fekszik az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat. Csak egy szubjektív megjegyzést engedjenek meg! Számomra az ország Alkotmánya azt jelenti, amit egy vallásos ember számára a tízparancsolat. (Helyenként morajlás.) Tehát én nagyon m egfontolandónak tartom, hogy rohammunkában, nem kiérlelten változtassuk, alakítsuk, mindig a politikai étvágynak megfelelően. Bár elismerem azt, hogy a hatályos Alkotmány több pontját szükségszerű valóban demokratikus ország törvényévé formálni. Konkrétan a módosító javaslat 7. §ához kívánok észrevételt tenni, annak is a 2. pontjához, ami módosítaná az érvényben lévő Alkotmány 12. §ának 2. pontját, amelyik kimondja: "Az állam elismeri a termelői önigazgatást és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését." Zárójelben kívánom megjegyezni, hogy tudomásom szerint ez a pont az ellenzéki kerekasztaltárgyalásokon megkötött kompromisszumként, Tölgyessy Péter megfogalmazásában került be az Alkotmányba. Tisztelt Képviselőtársak! A fent idézett paragrafus az alkotmányos alapja az 1956os munkástanácsok újjászületésének. A munkástanácsok Parlamentje 1956. október 31én 9 pontban foglalta össze a munkástanácsok jogainak és működésének alapelveit, amelyek világosan mutatták, miként kívánja ez a mozgalom kiven ni a hatalmat a kommunista párthoz tartozó főnökök és bürokraták kezéből, és hogyan kívánta, akarta azt maguknak a munkásoknak a kezébe helyezni. Az első két pont egyértelműen leszögezte: az üzem a munkásoké. A munkások az államnak a gyár termelése után ad ót és az üzemi nyereségből megállapított részesedést fizetnek. Másodszor: A vállalat legfőbb irányító szerve a dolgozók által demokratikusan megválasztott munkástanács. Milyen szerény, mondhatni visszafogott ehhez képest a munkástanácsok ez évi, 1990. évi Parlamentje által létrehozott országos szövetségnek az alapszabályzata, amely szerint fő cél a vállalati dolgozók tulajdonának a megteremtése, legalábbis résztulajdonként, távlatilag elsőbbségi tulajdonként. Olyan program ez, amely a társadalmunkban ma szé les körű egyetértésre számíthat. Éppen ezért számomra meglepő volt Kutrucz Katalin érvelése, amellyel indokolni kívánta az idézett szöveg módosítását. Tessék megmondani nekem, miből vásároljon a munkás részvényeket, talán a munkanélküli segélyből vagy a ro hamosan növekvő infláció mellett egyre értéktelenebbé váló munkabérből? Még egy megjegyzést. A Magyar Demokrata Fórum első országos ülésén elfogadott programjából szeretnék idézni. A "A Magyar Demokrata Fórum híve a valódi szövetkezés, az önkéntességen ala puló demokratikus szövetkezeti mozgalomnak, híve a dolgozók, a parasztok tulajdonosi szerepét és felelősségét erősítő munkástanácsoknak, ipartestületeknek, gazdaköröknek." Igen Tisztelt Kormányzó Párt! Én nagyon tudom, hogy egy pártprogram az nem egy úri b ecsületszó. Tapasztaltuk ezt a 40 év alatt. (Derültség a teremben és taps.) De sajnos úgy látszik, folytatódik a gyakorlat. A dolgozói tulajdon ellenzői gyakran hivatkoznak a jugoszláv példára. Uraim! A jugoszláv önigazgatás a valóságban az á llami tulajdon decentralizálása. Lényegében a menedzseri bürokrácia tulajdonosi jogai érvényesültek és érvényesülnek. A valódi termelői önigazgatás azonban a dolgozók tulajdonosi jogainak megvalósítását jelenti. Azt, hogy a dolgozók
