Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 11. hétfő, az Országgyűlés 12. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György):
510 magyar nemzetiségű biztosról van szó. Május 22én köztársaságunk elnöke, Göncz Árpád kihívatott az ülésteremből, hogy T ölgyessy Péterrel, az SZDSZ frakcióvezetőjével együtt meggyőzzön, az aznapi lapban megjelent tiltakozásom alaptalan, mivel a többes szám éppen a következőt takarja. Minden nemzetiség maga fogja ajánlani jelöltjét, ha már nem képviselőre, saját köréből szár mazó nemzetiségi biztosra. Tehát 8 főről lenne újfent szó? – kérdeztem. Igen! – állították egybehangzóan. Május 31én délelőtt Baka András képviselőtársam itt a plénum előtt állította, hogy valószínűleg miniszteri székben ülő egy fő fogja nemzetiségi bizto sként orvosolni a kisebbségi sérelmeket. Ezek után megállapítok és kérdezek: először is, jogvédelem és képviselet két különböző jelentésű szó. Másodszor: államalkotó tényezők lennénk az egyik legújabb módosító indítvány szerint, de alkotmányos képviselet é s szavazatjog nélkül. És kérdezem: mi lehet a sérelem, amikor a jog deklaratív törvény által nem biztosított? Mi a fontosabb: jelezni a földrengésveszélyt, vagy a bekövetkezett katasztrófa után gondoskodni a sebesültekről? Milyen módon jut a biztos sérelme k birtokába, ha a nemzetiségek nyelvén nem beszél? Kérdezem továbbá: Önök különkülön döntenek, vagy csak különböző módon értelmezik a döntéseiket? Azt már meg sem kérdezem, hogy nekem ki állított valótlant. Mi itt ugyanis mindannyian azt hallottuk, hogy e z a Parlament és ez a Kormány véget vet a kettős nyelv, a hazugság és az elhallgatott igazság országlásának. Hát akkor legyen így – és nem négy év múlva! A Parlament 30 napot adott önmagának, hogy ebben a kérdésben döntsön. Ha nem véglegesen, akkor átmenet ileg. És ne ötletszerűen és ne látszatintézménnyel! Van az országnak Kormánya, van igazságügyi kormányzata; ne pártok vagy képviselők nyújtsanak be indítványt, esetleg azok sorozatát a nemzetiségi képviseletet illetően! Dolgozza ki az Igazságügyi Minisztér ium, terjessze elő a választójogi törvény módosításaként a magyarországi nemzetiségek teljes jogú képviseletének módozatait! Ami eddig történt a kérdéskörben, rossz volt. A rossz döntés pedig minden döntéshozót diszkreditál, kivétel nélkül. Az alkotmánymód osításnak az a része, amelyik a kisebbségi képviselettel foglalkozik, ugyanúgy, mint szinte mindegyik pontja, pontosan az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit Kutrucz Katalin előterjesztő mondott: a cél, hogy megteremtődjenek a parlamentáris demokrácia műkö désének jogi feltételei. Ha a cél ez, akkor eszközei rosszak! Befejezésként emlékeztetek arra, hogy Franz Werfel, a Musza dag negyven napja írója szintén 100 éve született. Az ő szavait idézem: "Ami igazán nagy vétek, az a lélekmérgezés. Nem a népirtá s a legnagyobb bűn, hanem az, ha az ember lelkéből kiirtják az érzést, hogy ő is ugyanolyan, mint a másik, egyenrangú." Az alkotmánymódosítást nem támogatom. Köszönöm figyelmüket. (Taps a szocialista párt soraiból.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Jakab Róbertnének, a Magyar Szocialista Párt tagjának felszólalását, és egy pillanatra megszakítom az alkotmánymódosításról folyó tárgyalást. Az indiai parlament delegációjának köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy megtiszteltetés érte O rszággyűlésünket. Ray úrnak, az indiai Parlament alsóháza elnökének vezetésével magas szintű delegáció érkezett hazánkba. (Nagy taps.) Engedjék meg, hogy a delegációt, amellyel az ülés megkezdése előtt a magyar Parlament delegációja már mélyreható tárgyalá sokat folytatott, innét is köszöntsem! A világ, földünk második legnagyobb népességű államának a delegációja érkezett hozzánk; annak az országnak a delegációja,amelynek nagy alakja, Mahatma Gandhi, számunkra is oly nevezetese tételekben fogalmazta meg a fü ggetlenségre és demokráciára törő nemzetek számára a békés forradalom
