Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
474 gondolom, nem lehet alapja az Alkotmány módosításának – , akkor nyugodtan kijelenthetem, hogy a most javasolt elnökválasztásmódosítás pártpolitikai célokat szolgál, most is és korábban is. Ugyanis mindenkor csak azt latolgatta a két párt, hogy számára éppen melyik megoldás a kedvező. Az MDF az elmúlt 10 hónap alatt háromszor változtatott ezzel kapcsolatos álláspontján, az SZDSZ pedig a népszavazást követően – legalábbis a nyilvánosság előtt – hajlott arra, hogy válto ztasson a közvetlen elnökválasztást elutasító véleményén (zaj) , és a paktum részévé is csupán a két párt szempontjai alapján tették, mert még a partnerpártokat is kirekesztették ebből. Emögött tehát nem hosszú távú politikai, alkotmányjogi, az intézményt stabilizáló megfontolás húzódik meg, hanem szűk pártérdekek. És hadd tegyem hozzá: az elnökválasztás módja nem tartozik a kormányozhatóság kérdéskörébe, mert lényegesen nem befolyásolja, hogy a Kormány jól vagy rosszul működik. Vagyis az elnökválasztás mód jára vonatkozóan a két pártnak valójában komoly politikai indoka nincs. Mindezt nemcsak én gondolom így, hadd idézzek két rövid levélrészletet, amelyben az egyik a paktumot a tekintetben teszi bírálat tárgyává, hogy "addig, amíg a két párt a nép bizalmát e l nem nyerte, a rendszerváltozás mellett tett hitet, és íme most úgy látszik, hogy megint a nép feje felett, a nép megkérdezése nélkül hoz döntéseket csakúgy, mint az egykori állampárt. Nemcsak szavaikkal, de tetteikkel is azt magyarázzák, amit az elmúlt é vtizedekben unosuntalan az országot irányító politikusok: a nép nem tudja, mi a jó neki, mi, politikusok viszont tudjuk, és azt teszi majd a nép, amit mi jónak tartunk. Ez lenne a híres rendszerváltás?" – kérdezi egyikőjük. A másik:" Megdöbbenve hallom, h ogy véglegesen is Önök fogják megválasztani a Köztársaság elnökét. Hát az Antall úr ne akarjon minket megkímélni, megyünk mi örömmel szavazni! Már megint ott tartunk, hogy nélkülünk döntenek? Köszönjük, ebből elég volt!" (Zaj. Közbeszólás: Ebből is!) Tiszt elt Ház! A jelenleg hatályos Alkotmány szerint a köztársasági elnököt az állampolgárok közvetlenül választják meg. A két párt megállapodása és a mostani alkotmánymódosítási javaslat ettől a jogától kívánja megfosztani a polgárokat. (Zaj.) Megkérdezem: mily en alapon? Vajon hova tűnt a tavaly még oly vehemensen népszavazást követelők "Döntsön a nép!" akarata. (Dr. Tölgyessy Péter: Itt vagyunk!) Hova tűnt a nép igazságosságába vetett hite? Milyen jogon állítja bárki, hogy a nép már belefáradt a választásba? Ez a politika valóban nem más eleddig, mint a korábbi, amely polgárait saját sorsuk intézésére, akaratuk kinyilvánítására éretlennek, kiskorúnak tekintette. Joggal szóltuk meg ezért, s azért kell szóvá tenni most is, nem léphet az egypárti diktatúra helyébe kétpárti diktátumrendszer. Ami engem illet, én nem is fogadom el – lehet, hogy nagyon patetikusan hangzik – : fellebbezek a néphez (derültség) , népszavazást kezdeményezek! A népszavazásról szóló törvény értelmében 50 képviselő kezdeményezheti országos néps zavazás kiírását. A tervezetet elkészítettem, eddig azt 41 képviselőtársam aláírta. Én azt kérem mindazoktól – elsősorban az egyéni választókerületben megválasztott képviselőktől – , aki úgy érzi, hogy számára lelkiismereti kérdés megtudni erről választói v éleményét, csatlakozzon indítványomhoz. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy a jelenlegi alkotmánymódosítás, a kétharmados többség eltörlése arra is irányul a népszavazási törvény megváltoztatásánál, hogy bárha összegyűlik százezer aláírás, akkor se legyen kötelező elrendelni a Parlamentnek a népszavazást, hanem ezt is majd a Parlament fogja megítélni és netán felülbírálni. Ezért most azt kérem mindazoktól az országban, polgároktól, szervezetektől: aki egyetért azzal, hogy népszavazás döntsön az elnök választás módjáról, keressen meg engem, ha vállalja az aláírások gyűjtését. (Zaj, fütty.) Gyűjtsünk százezer aláírást! Az elmúlt hónapokban oly sokszor és oly sokféleképpen változó, pártpolitikai érdekektől gyengített jogintézmény dolgában tisztességes (na gy zaj) és tartós megoldást csak egy népszavazás jelenthet. Ennek eredménye ugyanis kötelezi a Parlamentet és a pártokat, ugyanakkor radikális megoldást is
