Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
470 Szeretném elmondani, hogy pontosan tudom, i tt két veszélyt kell egyszerre elkerülni. Egyrészt azt, hogy alapvető jogintézmények szabályozása ne változzon választásonként újra és újra, a pillanatnyi kormányzati szándékok, illetőleg politikai erőviszonyok függvényében. Másrészt azt, hogy a jogszabály módosításhoz a kelleténél szélesebb körben alkalmazott kétharmados szavazati arány ne bénítsa meg a Kormány munkáját, illetőleg ne adjon lehetőséget az ellenzéknek erre. Azonban úgy ítélem meg, hogy a mostani koncepció az előbbi, előző veszélyt érzékelte f őként, és annak javára tett engedményeket. Indokolt is lehetne ez, ha az ellenzék körében konstruktivitásra képtelen, ad absurdum szélsőséges erők ülnének – de ma erről nincs szó. Én szerencsésebbnek tartanám az időtállóbb és épp ezért előkészítését illető en időigényesebb kompromisszumok keresését. Különösen most, amikor a jogállamiság alapintézményei még nincsenek készen, illetőleg ami elkészült, az is átalakításra vár. Az előbb elmondottakból következik, hogy több ponton tú lzottnak tartom a mindenkori – és itt hangsúlyoznám a "mindenkori"t – kormánykoalíció mögötti parlamenti többség törvényalakítási jogát. Ezért módosítási javaslataink egy része bővíteni kívánja az elfogadáshoz kétharmados többséget kívánó törvények körét. Ha csoportosítjuk a módosítási javaslatokat, három csoportot különíthetünk el. Ebből kettő koncepcionális kérdéseket is érint, a harmadik inkább csak szövegezésieket. Az első koncepcionális kérdés a köztársasági elnök kérdése. Itt négy alkérdésről szeretn ék beszélni. Az egyik észrevételem, hogy a köztársasági elnök parlamentfeloszlatási joga valójában formális. A tervezetben rögzített két esetben gyakorlatilag csak kivételes esetben kerülhet sor erre az aktusra. Csak jelzésként szeretném mondani mindazok s zámára, akik előszeretettel hivatkoznak a '46. évi I. törvényre, hogy az lényegesen szélesebb jogkört biztosított a köztársasági elnök számára. A másik kérdéskör a köztársasági elnök választása. Itt nem annak módját kifogásoljuk, hiszen mi következetesen a Parlament általi választás mellett voltunk, hanem időtartamát. Kíváncsian várom az előterjesztők érveit a négy év mellett. Mielőtt azonban ezek elhangzanának, érvelnék amellett, hogy miért kell a köztársasági elnök hivatali idejét a Parlamentétől különvál asztani. Csak röviden teszem ezt. Az érvelést megkönnyíti, hogy számos nyugateurópai megoldásra hivatkozhatom. Azt gondolom – vagy legalábbis reményeim szerint – a másik érvet sem kell részletezni, hiszen különösen választások idején aggályos, ha a köztár sasági elnök a saját újraválasztásával van elfoglalva. Harmadsorban pedig a köztársasági elnök szuverenitását is ez fejezné ki véleményem szerint jobban. A harmadik kérdéskör: a köztársasági elnök felelősségre vonásának módja. Szerencsésebbnek tartanánk, h a erre az Alkotmánybíróság előtt kerülne sor, részletes indoklás nélkül. Elsősorban azért, hogy ne ugyanazok ítélkezzenek, akik a vádat emelték. Csak emlékeztetem a tisztelt képviselőtársakat, hogy már a büntetőeljárás megindításához is a képviselők kéthar madának szavazatára van szükség a hatályos Alkotmány szerint, és ezt a tervezet sem kívánja megváltoztatni. A második nagy koncepcionális kérdéscsoport néhány kiemelt fontosságú jogintézmény szabályozása. Így az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a parlamenti biztosok, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének kérdése. Ezt a koncepcionális kérdést is három alkérdés köré csoportosítva kívánom vizsgálni. Az első: tisztázandó a személyek kiválasztásának módja, a jel ölésre jogosultak köre; ha parlamenti bizottság végzi ezt a jelölést, akkor csak paritásos elven való felépítést tudunk elképzelni. Ha szakmai testületek is bekapcsolódnak a munkába, akkor ezeknek a körét nyilván meg kell határozni. Itt szeretnék visszauta lni arra, amit a bevezetőben mondtam, hogy csak tűzoltó, nem teljes körű szabályozás igényével fellépő módosító javaslatokról van szó. Azonban így is világosabb helyzetet lehet teremteni, mint amit a tervezet tartalmaz. Példaként az Alkotmánybíróságot emel ném ki, ugyanis sem az Alkotmányban, sem pedig az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nincs
