Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 9. szerda, az Országgyűlés 3. ülése - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
47 alkotmányban kerüljön szabályozásra az, hogy a minisztereket az illetékes bizottság meghallgatja és véleményezi, de foglaljunk állást abban a kérdésben, hogy igenis szükségesnek tartjuk hogy ilyesfajta meghal lgatás legyen, tehát adott esetben a miniszter vagy a tárca nélküli miniszter mondja el kinevezése előtt az illetékes bizottságnak, hogy milyen feladattal van megbízva. Úgy érezzük, hogy ez elegendő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy valóban csak meghatár ozott feladatok elvégzésére lehessen tárca nélküli minisztert kijelölni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Közben itt két újabb jegyző foglalt mellettem helyet, akik segítik az Országgyűlés munkáját. Kérem, engedjék meg, hogy bemutassam ő ket: Kóródi Mária és Balogh Gábor. Ezek után átadom a szót dr. Szigethy Istvánnak, aki a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. Átadom a szót. Dr. Szigethy István, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének elő adója SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal kezdem, hogy nem új jogot szeretnék létesíttetni vagy biztosíttatni a Parlament részére a Kormánnyal szemben, hanem egy meglevő alkotmányos jogot szeretnénk valamilyen form ában átmenteni a módosítás utáni időszakra. A jelenlegi alkotmányos szabályozás ugyanis biztosítja a kormány egyes tagjainak a megválasztásával azt is, hogy a kormány létszámát meghatározhassa. Ehhez képest semmiféle új jogot nem jelentene az indítványom t eljesítése, csak egy bizonyos kormányzati lehetőségnek az alkotmányban való korlátozását. A tárca nélküli miniszterek kinevezéséről Kutrucz Katalin nagyon szemléletesen beszélt. Valóban reális veszély az, hogy nemcsak meghatározott feladatokra, hanem bármi féle koalíciós vagy egyéb megfontolásokból olyan személyek részére is esetleg biztosítható tárca nélküli miniszteri rang, amely nem feltétlenül jár együtt megadott feladatok ellátásával, nem feltétlenül szükséges. Én túlzottan súlyos következménynek tartan ám azt, hogy, ilyenkor bizalmi kérdést vessen fel az Országgyűlés a kormánnyal szemben, hiszen az egész nem ér meg ennyit. Nem közömbös azonban a Parlament számára, hogy hány főből áll a kormány, nemcsak politikai megfontolásokból nem közömbös, hanem egész en egyszerűen a kormány költségvetése szempontjából sem, hiszen minden miniszteri tárca eléggé jelentős költségkihatással jár. A javaslatunk - most már fogalmazok így, hogy javaslatunk, hiszen a frakció magáévá tette, amelyet én először előterjesztettem - tág lehetőséget biztosít a Kormány számára, hiszen egy maximált létszámot jelöl meg, ugyanakkor azonban az Országgyűlésnek továbbra is biztosítja azt a jogát, hogy a Kormánynak legalábbis a maximális létszámát meghatározhassa. Ez ugyanakkor alkotmányos gar anciát biztosít ahhoz is, hogy a miniszteri státusok számát bármiféle törvénysértés nélkül ne lehessen esetleg korlátlanul bővíteni, és éppen ezért ilyen feszültségek ne vetődhessenek Föl, hogy emiatt fel kelljen esetleg bizalmi kérdést vetni. Konkrétan mi beszéltünk a törvényi szintű megoldásról is, hangsúlyozom, az Alkotmányban csak maximálást indítványoztunk. Mi úgy látjuk arányosnak, hogy egy 13 miniszterrel, 13 minisztériummal működő kormány mellett mintegy maximum 5 tárca nélküli miniszteri státus len ne létesíthető, ez azonban már továbbmegy ezen a kérdésen, hiszen ez már az alacsonyabb szintű törvénynek a szabályozási körébe tartozna. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után a h atározathozatal következik. Tekintettel arra, hogy az alkotmány módosításához a megválasztott képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, kérem, hogy tartsunk létszámellenőrzést. Képviselőtársaim mindjárt, majd szólok, nyomják meg az
