Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 5. kedd, az Országgyűlés 11. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
448 kell helyeznünk, és helyette a választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek képviseletét. Ezen túl már most fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának az intézményé t, amely intézmény az egyszerű képviselőnél jóval több jogot ad a nemzetiségieknek, nevezetesen azt, hogy nemcsak felszólalhat a Parlament ülésén, hanem eljárhat egyedi ügyekben, egyéni sérelmeket is orvosolhat, ugyanakkor felelősségre vonást kezdeményezhe t, fegyelmi eljárást, szabálysértési eljárást, büntetőeljárást. Hogy pontosan milyen legyen a kisebbségvédelmi biztosok intézményrendszere, ezt nem az Alkotmányban kell meghatároznunk, hanem külön törvényben kell rendeznünk. A Szabad Demokraták Szövetsége igen nyitott abban a tekintetben, hogy ezek a törvények egyrészt szakmailag lehetőleg kifogástalanok legyenek, másrészt megfeleljenek a magyarországi nemzetiségek hiteles szervezetei által megfogalmazott igényeknek mind a jelölést, mind a nemzetiségi bizto sok számát illetően. A következő kérdés, amiről egészen röviden szólnom kell – látván az időt – , a bizalmatlansági indítvány ügye. A Szabad Demokraták Szövetsége úgy látja, ha a végrehajtó hatalomért alapvetően a kormányfő felelős, s ennek megfelelően hely es, ha a bizalmatlansági indítvány az ő személyére korlátozódik. Ugyanígy jónak tartjuk, ha Magyarországon is bevezetjük a konstruktív bizalmatlansági intézményt, amelyet Németországban, illetve Spanyolországban alkalmaznak, éppen hasonló indokok alapján, mint Magyarországon; javasolja az indítványtevő a bevezetését. Nevezetesen egy diktatúra bukása után helyes, ha a kormányzat stabil, biztosan áll a helyén, ugyanakkor ez az intézmény biztosítja azt is, hogy indokolt esetben a Kormány megbuktatható, illetve új választás írható ki. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az Országgyűlés egyszerű szótöbbséggel feloszlathatja önmagát, tehát ha megvan az Országgyűlésnek a többsége, még akkor is, ha nem képesek a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal élve új kormá nyt felállítani, minden további nélkül kiírhatják az időközi választásokat, ha megvan az egyszerű szótöbbsége a Parlamentnek. Ha a Kormány elveszti a Parlament bizalmát, ugyanakkor nem sikerül új miniszterelnököt választani, ez a Kormány már nem lesz telje s jogkörű, hiszen nem bírja a Ház bizalmát, törvényeket nem alkothat, költségvetést nem tud elfogadni, hiszen nem rendelkezik az egyszerű szótöbbséggel, a Ház pedig feloszlathatja önmagát, tehát szükség szerint semmiféle akadálya nincs annak, hogy időközi választást tartsanak. Amiről még egészen röviden szólni kell: az alkotmánymódosítás kibővíti az Állami Számvevőszék szabályozását garanciális szempontokkal, de új szabályokat nem hoz létre, hanem a meglévő szabályokat emeli át a fő szövegbe, és fontos gara nciális szabályokat hoz a Nemzeti Bankról. A mai Magyar Nemzeti Bank a kormányzat része, ehhez képest az alkotmánymódosítás kiemeli a kormányzatból és a Kormányból a Nemzeti Bankot. A Nemzeti Bankra befolyást gyakorolhat ezután is a Kormány, az államfő, a Parlament, de valójában a Nemzeti Bank egy autonóm, független intézményként bocsáthatja ki a nemzeti fizetőeszközt, és szabályozhatja a magyarországi pénzforgalmat. Amivel nem értünk egyet: a tervezet fenntartja az Alkotmány szövegében azokat a határozatla n jogfogalmakat, amelyek azt mondják, hogy az állambiztonság, a közerkölcs, a közrend alapján korlátozhatók, csorbíthatók az emberi jogok. Mi még nagyon jól emlékszünk arra, hogy ezekre hivatkozva verték szét Magyarországon március 15én a magyar fiataloka t, és Prágában is az állam biztonságára hivatkozva spriccelték le a tüntetőket a tűzoltóautók. Helyesnek tartanánk, ha ezek a kategóriák kikerülnének a magyar közjog rendszeréből. A Szabad Demokraták Szövetsége érettnek látja az időt arra, hogy most, ebben az alkotmánymódosítási vitában döntsünk arról, hogy milyen legyen országunk jövendő címere. Fontosnak tartjuk, hogy a címert, amely a Népköztársaság címere, elhagyjuk, és visszatérve, egy mindenki által, többségi szavazással elfogadott történelmi címert h atározzunk meg.
