Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. június 4. hétfő, az Országgyűlés 10. napja - A szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
423 Megköszönöm Torgyán József előadását. M eg kell mondanom, amikor az Elnök az "utólagos észrevétel" fordulattal élt, ugyanerre a körülményre kívánta a figyelmet felhívni. Az Országgyűlés egyszer már állást foglalt a törvényjavaslat sürgős tárgyalása mellett. Köszönöm szépen. Az általános vitában felszólalni kíván Kis Zoltán képviselőtársunk. Felszólaló: Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kényelmetlen intermezzónak voltunk szenvedő alanyai ezelőtt egy órával, mé g a napirendi pontok előtt, amikor olyan kérdéseken kellett vitatkozni, amelyeket jóformán nem is ismertünk, amiről nem is tudunk; az Elnök Úr történetesen a Köztársaság Alkotmányának módosítása tárgyalását szorgalmazta. Ma reggel az aláírásnál átvettünk e gy jó két kilónyi anyagot, amelyben többek között szerepelt az a módosító javaslat is, amelyet most tárgyalunk, a Zsiros Géza által előterjesztett, többször módosított, hatodik, nyolcadik vagy nem is tudom, hányadik változatban. De örömmel vettük - és vesz em személy szerint én is , hogy nagyon sok mindenben közeledett az álláspontunk, és jogdogmatikai szempontból is helyesnek tartom, hogy nem önálló törvény, hanem a földtörvénybe és a termelőszövetkezeti törvénybe kerül ez szervesen beépítésre. Mielőbb a t ervezet kapcsán észrevételemet megtenném, néhány gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani; bár készültem a hét végén - (felmutatja jegyzeteit) , de ez az anyag így teljesen értelmét vesztette, érthető módon, és örülök is neki, hogy ezzel nem kell részletekbe menően foglalkoznom. Egy dologra viszont kitérnék. A Kisgazdapárt eddigi felszólalásait hallgatva, még mindig úgy érzem, mintha a választási küzdelem finisében lennénk, s hangzatos propagandisztikus előadásuk - sokszor csúsztatásokkal telítve - arra irányul, hogy bennünket a közvélemény szemében valamiféle közös tulajdont, valamiféle szövetkezeti fetisizmust éltető csapatként mutasson be. Különösen aggaszt engem, amikor olyanokat hallok - történetesen Mizsei képviselő úr szájából , hogy pártun k hasonlít a két világháború közötti nagybirtokosság reakciós köreihez. Ezt a magam és a Szabad Demokraták Szövetsége nevében kénytelen vagyok határozottan visszautasítani. Ami most már a lényeget illeti. A földtörvény ilyeténképpen történő módosítása elké pzeléseinkkel és személy szerint az én elképzeléseimmel is - nagymértékben találkozik. Örvendetes, hogy a Kisgazdapárt merev elgondolását a földforgalom teljes tilalmáról föloldja, hiszen ez a tilalom azt jelentené, hogy gyakorlatilag az a tőkemozgás, amel yről szó van, amely kívánatos - hisz Önök mondták ezt korábban, hogy egy tőkeszegény mezőgazdasággal, egy tőkeszegény földműveléssel állunk szemben! Tehát egy ilyen merev forgalomkorlátozás a továbbiakban is megakadályozná a tőke beérkezését vagy esetleg m obilizálhatóságát. Vonatkozik ez továbbiakban arra, hogy az Önök álláspontja messzemenően megegyezik a miénkkel, amikor a magántulajdonon alapuló piacgazdaságról beszélünk. Hát ennek az ilyen merev leszabályozása és korlátozása azt jelentette volna, hogy g yakorlatilag egy korábbi irányítási rendszerhez tértünk volna vissza, amely szerintem nyilvánvalóan nem kívánatos sem a Kisgazdapártnak, sem nekünk! Egy dolgot szeretnék még megjegyezni. Amikor a Szabad Demokraták Szövetségének földprogramjáról van szó, ny ilvánvalóan mi is szeretnénk földtulajdonhoz juttatni azt az embert, azt a parasztot, aki ott él, aki képes és tudja művelni. Tehát ez a visszaadásra is vonatkozik. Nem szeretnénk viszont, ha a föld tulajdonosa és a föld használója nagymértékben szétválna, tehát nem szeretnénk, hogyha ez spekulatív célra, esetleges olyan haszonszerzésre késztetne embereket, amelynek a haszna nem a mezőgazdaságban realizálódik. Tehát ezt világosan látni kell, amikor arról beszélünk, hogy rehabilitációról vagy vagyonrészről, vagy netalántán egy tulajdonváltozásról van szó, mert a rehabilitáció soha nem lehet egy csoporthoz kötött, annak általánosnak kell lennie, és egy teljes vagyoni igazságszolgáltatásra jelen pillanatban nincs mód. Ezt tudomásul kell venni, nyilván