Országgyűlési napló - 1990. évi tavaszi ülésszak
1990. május 23. szerda, az Országgyűlés 6. napja - Az ülés megnyitása - A Kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince):
204 A koalíció a jövőről alkotott elképzelései és kívánalmai 17 oldalt kaptak, a jövőbe vezető út mindössze ötöt, holott pont ennek az útnak a kijelölése az igazi probléma. Félek, ez az aránytalanság nem véletlen, hanem jól tükrözi az egyes kérdésekben a monda nivaló súlyát. Érthetetlen, hogy míg a közgyűjtemények egyébként nagyon fontos kérdésével egész bekezdés foglalkozik, KGSTkötődésünk teljes rendszerét a következő mondatrész intézi el: "Az európai együttműködési rendszer része az átalakuló KGST". Vagy más ik példa: a gyermeki önkifejezés hagyományos eszköztárának hangsúlyozása mellett – 11. oldal utolsó bekezdés – nem volt mód kifejteni adósságválságunk kezelésének fő irányvonalait. Másodszor: nem sikerült tisztázni, hogy melyek rövid távon, és melyek a hos szú távon megoldandó gazdasági feladatok, és mi a kapcsolat közöttük. Például: az infláció megfékezését és a vállalkozások élénkítését kitűző elképzeléscsomag elemei egymásnak ellentmondóak: 25. oldal B) Meg kell mondani, hogy mi a célkitűzések közötti fo ntossági sorrend. A korábbi utalások – sajnos – erre nem adnak semmilyen támpontot, sőt egyes elemek, például a 17. oldal negyedik bekezdése éles ellentétben áll a később kifejtettekkel. Ez a jelenség nem egyedi, megesik, hogy egymást követő mondatok is el lentétben állnak egymással. Egy példa erre: nehezen érthető, hogy például a külföldi befektetéseket ösztönző programnak miként lehet eleme a vegyesvállalatok adókedvezményeinek egyébként helyeselhető leépítése. Harmadszor: erősen megkérdőjelezhető a rövidt ávú cselekvési program felépítése. Elmondom a vázát. Első helyen: A kormányzati irányítás szervezeti és működési rendjének kialakítása. Második helyen: B) pont. Inflációellenes és vállalkozásélénkítő program. C) pont. Kiemelt területek vizsgálata. És ezek után jön a D) pont. A társadalmigazdasági helyzet hiteles feltárása. Kérdezem én: helyese ez a sorrend? Sajnos, az ezután következő E) pontban is vajmi keveset lehet megtudni a hároméves újjáépítési programról, azonban kárpótolhatja az olvasót nagy álla mférfiúnk, Deák Ferenc néhány bölcs mondása. Negyedszer: a fogalmazvány egyik legnagyobb hibája az, hogy nem mondja meg egyértelműen, kikre is fognak nehezedni azok a súlyos és sokat emlegetett terhek. Egyáltalán nem elég annyit mondani, mint a 28. oldal h armadik bekezdésében található, hogy egyes lakossági csoportok önhibájukon kívül súlyos helyzetbe kerülnek. Kik ezek a csoportok, milyen az arányuk a társadalomban, melyek lehetnek ezek a terhek, és milyen csoportokat érintenek konkrétan? Tisztelt Országgy űlés! Elemzésem távolról sem lehet teljeskörű, az idő sem enged erre teret. Tömegével maradtak megválaszolatlan kérdések. Csak ízelítőül néhány: hogyan, mit jelent a 25. oldal 4. pontjában az előprivatizáció, és mi a viszonya ennek a privatizációhoz? Mit k ell érteni a 16. oldal hatodik bekezdésében szereplő, rövidesen megnyíló nemzetközi forrásokon? Miért sorolódik a lízing – egyébként teljesen tévesen – a vállalkozási formák közé? Mit kell érteni azon, hogy a Kormány egyértelműen elhatárolja az egészségügy i, társadalombiztosítási és szociálpolitikai feladatokat: 28. oldal második bekezdés. Nem sorolom tovább. Végezetül egyetlen komoly rejtély maradt számomra: hogyan sikerült a fogalmazvány által is hivatkozott, egyébként nagyon színvonalas háttértanulmányok ból egy ilyen anyagot összeállítani. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Kósa Lajos képviselőtársam felszólalását. Felszólalásra jelentkezik Lukáts Miklós képviselőtársam,a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Átadom neki a szót.
